Századok – 1998

Történeti irodalom - Speer Albert: Hitler bizalmasa voltam (Ism.: Rozsnyai Jenő) VI/1382

1382 TÖRTÉNETI IRODALOM más vesztes államainak bevonásával — a legnagyobb titokban egyeztesse a revíziós propagandát. (Az ezt a tevékenységet német és magyar források alapján részletesen feldolgozó magyar tanulmány 1985-ben németül is megjelent az azévi stuttgarti nemzetközi történészkongresszusra magyar részről kiadott tanulmánykötetben.) Ugyancsak hasznos létt volna Bethlen revíziós politikájának párhuzamba állítása a Stresemannéval, amire a német és a magyar történetkutatás eredményei szintén lehetőséget adtak volna. A magyarországi német kisebbségi kérdés szerepét a német-magyar kapcsolatokban érinti ugyan a szerző, de egyfelől az abba való németországi beavatkozás, másfelől a németbirodalmi politikának a kisantant-országokbeli német-magyar kisebbségi együttműködés magyar részről nem utolsó sorban éppen revíziós okokból erősen sürgetett előmozdításától való elzárkózása a Bethlen-kormány 1931. tavaszi memoranduma kapcsán lett volna különösen jól megvilágítható. A német-magyar revíziós-politikai propagandisztikus együttműködés nemzetközi fórumairól szólva, nem elég a genfi nemzetkisebbségi kongresszusokat emlegetni, hanem szót kellene ejteni azokról a céltudatosan kihasznált lehetőségekről is, amelyeket az Interparlamentáris Unió, a Népszövetségi Ligák Uniója rendszeres ülésezései nyújtottak, nem is szólva a nemzetközi jogged foglalkozó szervezetek, a diákszervezetek nemzetközi kongresszusai, egyházi világtalálkozók stb. nyújtotta alkalmakról. A mű forrás- és irodalomjegyzéke sajnos nem kifogástalan. A szerzők és műveik megnevezése olykor bántóan pontatlan; magyar címben német kötőszó szerepel; a magyar cím németre fordítása során Banja lett a Bánságból. Juhász Gyula Nefelejcs című verseskötete egészen sajátos módon Vergißmeinnicht. A Magyar Országos Levéltárat helyesebb lett volna Ungarisches Staatsarchivnak fordítani, mert a Landesarchiv német fogalmak szerint mást, kevesebbet jelent. Az Országos Széchényi Könyvtár is inkább Ungarische Nationalbibliothek, mint Landesbibliothek. A kéziratként jelzett Bánffy-emlékiratok 1993-ban könyvalakban megjelentek. Lényegesebb ennél a mű korabeli magyarnyelvű sajtóból vett idézeteinek németre fordításával kapcsolatban teendő néhány észrevétel. Ha arról van szó, hogy ,,a régi Szent István-i birodalom minden magyarok közös hazája", akkor semmiképpen sem aller-Madjaren, hanem aller Ungarn a helyes fordítás (93. 1.) Az idézetekben gyakran szereplő „magyar faj" madjarische Rasse gyanánt fordítása félrevezető, mert többnyire egyszerűen magyar népiség (madjarisches Volkstum) értelmében volt használatos (184. 1.), s különösképpen biztosak lehetünk ebben akkor, ha Bethlen-idézetben fordul elő, hogy „nem mondhatunk le önként és örök időkre magyar fajunk egyharmadáról". (219. 1.) Ezzel a munkával kapcsolatban is lépten-nyomon tapasztalhatjuk azt az egyre általánosabbá váló jelenséget, hogy a mai fiatal történészgeneráció a külképviseletek megnevezésénél minden követséget (Gesandtschaft) nagykövetség (Botschaft) gyanánt emleget, jóllehet legalább az befolyásolhatná, hogy a kutatás során általa kézbevett diplomáciai jelentések hivatalos levélpapírján nyomtatva mi áll. Végül még egy helytelenítő megjegyzés ahhoz, hogy a szerző a két világháború közti magyar revizionizmus 1989 utáni feléledése miatt érzett aggályával hívja fel a figyelmet a revíziós propagandát (1931-ig) tárgyaló könyve aktualitására. Szerinte ugyanis magyar részről most is „a régi szemrehányásokkal illetik a szomszédnépeket, és lehetséges határrevíziókra spekulálnak". (16. 1.) A könyv bevezetőjének ez a beállítása a Végkövetkeztetések címmel ellátott zárófejezetben is viszszatér: „Magyarország jelenlegi vitája szomszédaival időnként aggályt keltően emlékeztet a két háború közti ellentétekre." (293. 1.) A mai vitákat azonban nem revíziós, hanem kisebbségjogi problémák váltják ki, s ezért a felelősség nem Magyarországot terheli. Tilkovszky Lóránt Albert Speer HITLER BIZALMASA VOLTAM Zrínyi Kiadó, Budapest, 1996. 548 o. Ezzel a címmel jelent már meg egy könyv, magyarul is olvasható volt. Az egykori Danzig (Gdansk, Lengyelország) gauleitere, Herman Rauschning írta Hitler m'a dit, címmel mely 1939-ben, Párizsban jelent meg, még a náci rendszer idejében. Budapesten már a háború után, 1945-ben, Laczkó Géza fordításában olvasható volt. Ugyanezt a munkát a Zrínyi Kiadó adta ki 1970-ben.