Századok – 1998
Történeti irodalom - Haslinger Peter: Hundert Jahre Nachbarschaft. Die Beziehungen zwischen Österreich und Ungarn 1895–1994 (Ism.: Tilkovszky Loránt) VI/1374
TÖRTÉNETI IRODALOM 626 Peter Haslinger HUNDERT JAHRE NACHBARSCHAFT Die Beziehungen zwischen Osterreich und Ungarn 1895-1994 Peter Lang GmbH. Europäischer Verlag der Wissenschaften. Frankfurt am Main, 1996. 395 o. SZÁZ EV SZOMSZÉDSÁG Ausztria és Magyarország kapcsolatai 1895-1994 A szerző nem dolgozza fel a maga egészében a két szomszédos ország kapcsolatai történetének legutóbbi száz esztendejét, hanem kiválaszt abból három — egyenként néhány esztendőt felölelő — szakaszt, s azokat részletesen és mélyrehatóan elemezve enged bepillantást a teljes problematikába. Az időszeletek kiválasztása ügy történt, hogy mind a dualista rendszerű monarchiában való együttélés, mind az annak felbomlása utáni önálló állami lét két világháború közti szakaszából, mind pedig a második világháború utáni évtizedekből kapjunk egy-egy alapos analízist. Ezek korántsem izoláltak: mindhárom esetben egy-egy bevezető fejezet biztosítja a részletesen vizsgált évek elhelyezését az említett időszakok egészének összefüggéseiben, úgy hogy valóban képes évszázados áttekintést adni a két ország szomszédsági kapcsolatairól. A kötet zárófejezete elvezet annak megvilágításáig, hogy a legutóbbi évtized nagy nemzetközi, kül- és belpolitikai változásai hogyan helyezik jmmár átfogóan európai jelentőségű perspektívába a kelet-középeurópai régió két országának kapcsolatait. A kötet első harmada a millenniumi évekkel (1895-1897) foglalkozik. Miután bevezetőül megismertet az osztrák és a magyar birodalomrész eltérő viszonyaival és az ebből adódó problémákkal, a magyarországi millenniumi ünnepségek hátteréből a részletes vizsgálódás során előtérbe lépnek a közös terhek megosztásának, a gazdasági szerződések felülvizsgálatának, a vámrendszer fenntartásának vagy megváltoztatása szükségességének nagy vehemenciával tárgyalt kérdései, amint azok az osztrák és a magyar sajtóban tükröződtek, a kormányzati szerveknél és a törvényhozásban kifejeződésre jutottak. Érdekes olvasni a Bécs polgármesterévé választott keresztényszocialista Lueger felhívásait a magyar millenniumi ünnepségek bojkottálására, kirohanásait a magyarországi liberális politika ellen, amely befogadja a zsidóságot és „Judapest"-té teszi az ország fővárosát. A két világháború között viszont egyrészt a Burgenlandra támasztott, illetve fenntartott igény nehezítette meg az önállóvá vált két szomszédország kapcsolatait, másrészt a beavatkozási törekvés Horthy-Magyarország részéről -—Mussolini Olaszországával együttműködve — Ausztria belügyeibe, a Heimwehr puccskísérleteinek támogatására. Ennek ellenére — az 1927-1931 közti évek részletes vizsgálata szerint — Ausztria óvakodott csatlakozni a kisantant-országokhoz, s a világgazdasági válság idején fokozottan törekedett gazdasági együttműködésre Magyarországgal. Az osztrák-német vámunió tervének meghiúsulása után osztrák-magyar kereskedelmi egyezmény kötésére került sor 1931 júniusában. A további kapcsolatok az 1934. évi római jegyzőkönyv megszabta keretek közt alakultak. Ahogy azonban egyre intenzívebbé vált a nemzetiszocialista Németország befolyása Ausztriára, és érlelődtek bekebelezésének, az Anschlussnak a feltételei, Magyarország kapcsolatai eszerint kezdtek módosulni. A kötet harmadik része az 1968-1975 közötti évekre vonatkozóan vizsgálja részletesebben a második világháború utáni osztrák-magyar kapcsolatokat. Az addigiakról a bevezető fejezet főleg az 1956-os magyarországi forradalomhoz való osztrák viszony kérdéseiről szólva nyújt lényeges ismereteket, valamint a Kádár-korszak első évtizedével kapcsolatban, amikor a viszonyok konszolidálódása és a kapitalista szomszéddal békés egymás mellett élésre törekvés hatott az osztrák szomszédsági politikára. Ámde Magyarország részvétele a Prágai Tavasz 1968. évi elfojtásában, egy időre befagyasztotta Ausztria részéről minden téren a kapcsolatokat. A 70-es években újraéledtek, javultak a két ország kapcsolatai. Osztrák részről azt tapasztalták, hogy a magyar partner nyitottabb a kapitalista ország irányában, mint eddig, jóllehet nem szűnt meg „ókonzervatív" pártfunkcioná-
