Századok – 1998
Műhely - Merényi-Metzger Gábor: Trianon után a szomszéd államokhoz került római katolikus főegyházmegyék; egyházmegyék és apostoli kormányzóságok főpásztorainak archontológiája VI/1343
MŰHELY Merényi-Metzger Gábor TRIANON UTÁN A SZOMSZÉD ÁLLAMOKHOZ KERÜLT RÓMAI KATOLIKUS FŐEGYHÁZMEGYÉK, EGYHÁZMEGYÉK ÉS APOSTOLI KORMÁNYZÓSÁGOK FŐPÁSZTORAINAK ARCHONTOLÓGIÁJA 1996-ban jelent meg Balogh Margit és Gergely Jenő közös munkája, az „Egyházak az újkori Magyarországon 1790-1992" című könyv 2. kötete, az adattár.1 A História Könyvtár, kronológiák és adattárak című sorozatának 4. kötete — többek között — tartalmazza a magyarországi római katolikus egyházmegyék főpásztorainak teljes archontológiáját, 1790-től napjainkig. Jelen írás — a fenti munkához kapcsolódva, mintegy kiegészítésképpen — szeretné közzé tenni a trianoni békediktátum után az elszakított területeken működött és működő latin szertartású — a görög katolikusokat egy későbbi tanulmányban külön ismertetve — római katolikus főegyházmegyék, egyházmegyék és apostoli kormányzóságok főpásztorainak archontológiáját, 1920-tól napjainkig. Célunk — mellőzve a bővebb egyháztörténeti események és az ehhez kapcsolódó egyházjogi kérdések ismertetését —, hogy az archontológián, mint történelmi segédtudományon keresztül közelebb kerüljünk ahhoz a 21 latin szertartású római katolikus egyházkormányzati intézményhez, amelyek területe valamikor Magyarországhoz tartozott és lakosságának jelentős része még napjainkban is magyar nemzetiségű. Az egyházmegyék sorrendje a következő szempontok alapján lett megállapítva: Országok szerint, Magyarország nyugati határától indulva, az óra járásával megegyező irányban. Jelenleg egy Ausztriában (1. számú), hat Szlovákiában (2-7. számú), egy Ukrajnában (8. számú), négy Romániában (9-12. számú), kettő Kis-Jugoszláviában (13-14. számú), négy Horvátországban (15-18. számú) és egy a volt Jugoszlávia több utódállama között felosztva (19. számú) található. Az utolsó két apostoli kormányzóság (20-21. számú) — amelyek már megszűntek—területe pedig Horvátországhoz, illetve Szlavóniához tartozik. Az országokon belül pedig először a főegyházmegyék, aztán az egyházmegyék, végül az apostoli kormányzóságok következnek. Az egyforma jogállású egyházkormányzati intézmények esetében az alapítás dátuma a sorrendadó tényező. Az egyes egyházmegyéken belül először azok rövid történetét olvashatjuk, majd ezt követi a főpásztorok kronológiai sorrendben való felsorolása. Dőlt betűvel vannak szedve azoknak az ordináriusoknak a nevei, akik nem voltak hivatalosan kinevezett érsekek, püspökök, vagy apostoli kormányzók. 1 Balogh Margit-Gergely Jenő-. Egyházak az újkori Magyarországon 1790-1992. II. kötet. História-MTA Történettudományi Intézete. Budapest, 1996.
