Századok – 1998
Közlemények - Majoros István: Francia intervenció Dél-Oroszországban (1918–1919) VI/1323
1326 MAJOROS ISTVÁN az antant hatalmaknál.1 1 Az ilyen típusú információkat persze fenntartásokkal kellett kezelni, arra azonban jók voltak, hogy a német térnyerésről szóló, s a hitelesnek vagy hihetőnek tekinthető adatokra épülő német veszély tényét megerősítsék. Hihetőnek tűnt az, hogy a Szibériában található német, illetve osztrák - magyar hadifoglyok fegyverhez jutnak, s ellenőrzésük alá vonják a transzszibériai vasutat.12 Az is, hogy a németek a törökökkel együtt Oroszország muzulmán lakosságát felhasználják a szövetségesek ellen.1 3 A francia jelentések, különösen azt a lehetőséget tekintették veszélyesnek, hogy a németek ráteszik a kezüket az orosz nyersanyagra, munkaerőre, így ellensúlyozni tudják Amerika belépését, és folytatni tudják a háborút.1 4 Az oroszországi politika tehát elválaszthatatlan a német kérdéstől, s ebben egyet lehet érteni Kalervo Hovival. Ugyanakkor az is igaz, hogy a bolsevizmus terjedésének a veszélye megnőtt. A szovjet külpolitika a világforradalomra épített,15 s az események jó reményekkel kecsegtettek. "A világimperializmus ebből a háborúból nem kerül ki a forradalmak sorozata nélkül; ez a háború csakis a szocializmus végleges győzelmével fejeződhet be" - hangsúlyozta Lenin 1918. július 29-i beszédében.16 Ezt a véleményét 1919 elején is fenntartotta: „a német forradalom után, Angliában és Franciaországban megkezdődött erjedés után minden fél év nemcsak az orosz, hanem a világforradalom győzelméhez is közelebb visz bennünket."1 7 A bolsevizmus veszélyének növekedése a francia dokumentumokban is tükröződik. Lavergne tábornok október 10-én terjedelmes jelentést küldött erről a vezérkarnak Stockholmból.1 8 A tábornok azt hangsúlyozta, hogy a szovjet megerősödött, s hadserege is jelentősen fejlődik. Véleménye szerint az orosz operatív erők létszáma szeptember végén 230 ezer fő. Ehhez számításba kell még venni 300 ezer fős tartalékállományt, s azt, hogy a 18 és 40 év közti korosztály rendszeres (napi) kiképzést kap a falvakban és a városokban. Hivatkozik Lenin október 2-i bejelentésére, amely szerint a hadsereg létszámát 1 millió főre akarják emelni, s ha kell, akár 3 millióra is felfuttatható. Mindebből Lavergne szerint az következik, hogy a bolsevizmus egy éven belül egész Európára kisugározza „gyászos" hatását, ezért cselekedni kell, s gyorsan. Becslése szerint legalább 500 ezer fős intervenciós erőre van szükség, s ebben a számban az orosz nemzeti hadsereg (a szovjetellenes erők) nem szerepel. Az említett 11 MAE Europe 1918-1940. Russie vol. 131. 24 mars 1919. Note pour la direction politique. 12 МАЕ M-P1089. Irkoutsk, 1 février 1918. Pichon őrnagy jelentése. 13 Az első világháború végén az Orosz birodalom lakóinak 11%-a - 19 millió - muzulmán volt. Bakuban német és török tisztek együttműködtek a bolsevikokkal. A Tiflisz - Tabriz - Teherán vonalon német tisztek és ügynökök közreműködtek 1918 február - áprilisban a zsengalisz törzs lázadásának kirobbantásában, amely megállította a Kaukázus felé haladó angol expedíciót. Ezen kívül francia értékelés szerint a bolsevikokkal szimpatizáló pánturáni mozgalom német ösztönzésre jött létre. SHAT 4 N 41 d/2 Note sur les dangers de l'action allemande sur les musulmans de Russie. 25 mai 1918. D'Osnobichine tábornok jelentése. SHAT 6 N 232 24 juillet 1918. Situation dans le Caucase du Nord. 14 SHAT 4 N 41 dosier 1. Le 25 décembre 1917.; 4 N 41 dossier 2. Paris, 10 février 1918.; 4 N 41 dossier 2. Bureau d'informatique baltique. Bulletin No 10.; МАЕ M-P1089 Paris, 14 février 1918. 15 Diószegi István-. Fehér foltok, homályos pontok. A szovjet külpolitika 1917 után. História 1988/2-3 16 Lenin Összes Művei 37. kötet, Budapest 1980. 14. 17 Uo. 396. 18 Service Historique de l'Armée de Terre (továbbiakban: SHAT) 4 N 41 doss. 3.
