Századok – 1998

Közlemények - Tilkovszky Loránt: Budapesti szlovák és cseh egyesületek történetéhez. VI/1305

BUDAPESTI SZLOVÁK ÉS CSEH EGYESÜLETEK 1315 s az is mihamar politikai szervezkedésbe kezdett. Egy magyarországi szlovák politikai párt létrehozása céljából 1939. február 12-ére Érsekújvárra tervezett kongresszuson a Budapesti Katolikus Tót Munkáskör öt választmányi tagja is részt kívánt venni Kóczián elnök vezetésével, „hogy az ott lakó tótoknak gondolkodását megfigyelhessék és Pechány kormánybiztosnak arról jelentést tehessenek." Pechány támogatta szán­dékukat, mert tapasztalata szerint ezek „megbízható derék emberek, és a nyert in­formációknak hasznát lehetne venni". A pártalapító kongresszus azonban ezúttal még elmaradt.50a A Csehszlovákia 1939 márciusi teljes likvidálása során létrejött és Németország védelme alá helyezett önálló Szlovák Köztársaság „népiségpolitikájával" szemben stí­lust kellett váltania a magyar nemzetiségpolitikának. Ez fejeződött ki már abban is, hogy az Uhorskokrajinsky Vzdelavácy Spolok Slovensky és a Budapetiansky Katolicky Robotnicky Krüh magyar megnevezésében „Szlovák"-ra változtatták a „Tót" jelzőt.51 A Magyarországi Szlovák Közművelődési Társulat 1940-ben engedélyt kapott arra, hogy helyi csoportokat létesítsen,5 2 s az elnöksége által kidolgozott új programja alapján mind rendezvényei, mind kiadványai révén hatékonyabban befolyásolja a hazai szlo­vákságot, s fokozottan igyekezzék vonzóerőt gyakorolni — a Szent István országába visszatérésükre előbb-utóbb majd csak adódó alkalom elérkeztéig — a szlovákiaiakra, hogy megérlelődjék végre bennük a meggyőződés: Magyarországon adva lesz számukra minden lehetőség anyanyelvi kultúrájuk megőrzésére, ápolására és fejlesztésére.53 Ugyanezek a helyeselt törekvések hatották át a Budapesti Katolikus Szlovák Mun­káskör vezetőségét is, de a csendőrség nyomozó osztálya parancsnokságának bizalmas jelentése alapján a miniszterelnökség nemzetiségi ügyosztálya azt már erősen kifo­gásolta, hogy a Kör 1940. évi közgyűlésére meghívták a szlovák követséget, amelynek sajtóattaséja meg is jelent, továbbá, hogy jelen volt ott az a Böhm Emánuel, aki a szlovákiai kormány intencióit követve dolgozik egy magyarországi szlovák nacionalista párt előkészítésén, s végül, hogy fel is szólalt a Körben az az Ambrus József lelkész, aki a KALOT (Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Titkársága) által létesített szlovák szekció élén állt, de tevékenységét a miniszterelnökség, és személy szerint Teleki Pál miniszterelnök is, a legnagyobb bizalmatlansággal kísérte figye­lemmel.54 Megengedhetetlennek tartották továbbá, hogy magyarországi szlovák e­gyesületek, mint a vándoriparosoké (drótosok, ablakosok) tette, a szlovák követséghez forduljanak anyagi támogatásért.5 5 Akkoriban engedélyezték viszont hivatalosan annak a Szent Adalbert Társulatnak magyarországi működését,5 6 amely a Szlovák Köztársaság idején is (1939-1945) nagy szerepet játszott a felvidéki szlovák katolikusok 50a Kóczián Antal levele Pechányhoz, Bp. 1939. február 6., Pechány levele Imrédy miniszterel­nökhöz, Bp. 1939. feburár 7. (OL, K28. MENŐ, 21. cs. 62. t. E. 15344/1938.) 51 A Magyarországi Szlovák Közművelődési Társulat beadványa, Bp. 1939. február 1. (OL, K28. MENŐ, 30. cs. 75. t. E. 15148/1941) 52 A Belügyminisztérium 1940. szeptember 17-i 146750/1940. VII. sz. rendelete. 53 Bernolák Nándor előterjesztése a miniszterelnökhöz. Keltezés nélkül; érk.: 1939. február 1. (OL, K28. MENŐ, 30. cs. 75. t. E. 15301/1939) 54 OL, K28. MENŐ, 30. cs. 75. t. L. 18188/1940. 55 Pechány jelentése, Bp. 1940. szeptember 19. (OL, K28. MENŐ, 30. cs. 75. t. E. 15356/1941) 56 OL. K28, MENŐ, P 17973/1939.

Next

/
Thumbnails
Contents