Századok – 1998

Közlemények - Tilkovszky Loránt: Budapesti szlovák és cseh egyesületek történetéhez. VI/1305

BUDAPESTI SZLOVÁK ÉS CSEH EGYESÜLETEK 1307 és ünnepnap a reggeli első mise után, amelyen szlovák népénekeket intonált a kántor. Nagyböjti lelkigyakorlathoz és húsvéti ünnepi prédikációra, továbbá missziós beszédek tartására a szlovák hívek számára kifogástalan szlovákságú szerzetes atyákat, vagy szlovák községek (Sárisáp, Dág) közismerten jó szlovák hitszónok plébánosait hívták meg. A józsefvárosi (s a hozzájuk csatlakozó egyéb budapesti) szlovák hívek keresztúti ájtatosságai a tisztviselőtelepi kálváriánál, zarándoklatai közeli Mária-kegyhelyekre (Máriamakk, Máriaremete, Máriabesenyő), de olykor felvidéki szülőföldjük egyes zarándokhelyeire is, így a Nyitra-megyei Sasvár csodatevő Mária-képéhez, szlovák közösségi élményt is jelentettek, (épp úgy, mint a józsefvárosi németeknek a saját hasonló megnyilvánulásaik, olykor Mariazell-be is vezető zarándokútjaik). Az úrnapi körmenetben a szlovákok csoportja haladt mindig az élen, (míg a menetet a németek csoportja zárta). Különleges kiváltsága volt a szlovákoknak, hogy közülük kerülhettek ki a szentségsátor (baldachin) hordozói, valamint a lámpásvivők, s a szentség körüli őrség, amelynek tagjai sajátos díszruhát és kardot viseltek.10 Ilyen hagyományokra építve alapította meg 1902-ben Sándorfi Ede káplán — a maga elnöksége és a józsefvárosi plébános védnöksége alatt — a Budapesti Katolikus Tót Munkáskört (Budapestiansky Katolicky Delnicky Krüh) azzal a céllal, „hogy a tótajkú munkásokat valláserkölcsi és hazafias nevelésben részesítve elvonja a destruktív irányoktól", s számukra kulturált időtöltésre teremtsen lehetőséget. Vasárnaponként a reggel 7 órai „tót mise" után a Kisstáció utcai Steinbeisz-féle vendéglőben gyülekeztek a Kör tagjai, férfiak és nők, hogy összetartozásukat ápolják, anyanyelvükön beszélgetve szórakozzanak. Évente többször is un. kultúrestélyeket rendeztek, erkölcsnemesítő és ismeretterjesztő előadásokkal, szavalatokkal, ének- és zeneszámokkal, műkedvelő színielőadásokkal, amelyeket többnyire tánc is követett. A Kör rendezvényein rendszerint részt vettek, s harmonikaszóval kísért énekükkel nagy tetszést aratva szerepeltek is, a helyiséggel a Práter utcában rendelkező Magyarországi Drótosok és Ablakosok Ipartársulatának (Ukorskokrajinsky Priemiselny Spolok Drotárov a Oknárov) tagjai is. A Budapesti Katolikus Tót Munkáskör testületileg, a Kör zászlaja alatt szokott volt átvonulni a Mária Terézia téri plébániatemplomba, hogy Venisancte-val kezdje ősszel, majd a nyári szünet előtt Tedeummal zárja működésének mindenegyes évét. A patrónusának Szent Antalt valló Kör évi közgyűlései, valamint rendezvényei az alapszabálynak megfelelően szlovák nyelvűek voltak. A felvidéki katolikus szlováksággal élénk és zavartalan volt a kapcsolat. A budapesti Kör az 1902. évi alakuló ülésen díszelnökévé választotta Hlinka András rózsahegyi plébánost, a korabeli szlovák nemzeti mozgalom kiemelkedő alakját. A Kört alapító Sándorfi káplán, amikor évek múltán megvált Józsefvárostól, a Nyitra-megyei Verbócon (Verbovce) juthatott plébániához.11 Sándorfi távozását a budapesti egyetemen tanuló szlovák diákok, illetve a fővárosban elhelyezkedett nacionalista irányzatú szlovák diplomások (Dr. Stodola, Dr. 10

Tarnóczi János: Amiről a józsefvárosi harangok beszélnek. A budapesti Szent József plébániatemplom, plébánia és városrész története. Blieszner Ágoston prépost-plébános előszavával. Bp. 1933. 11

A Budapesti Katolikus Tót Munkáskör alapítására és korábbi történetére visszapillant Pechány Adolf kormánybiztos jelentése: Bp. 1925. szeptember 29. (OL, K28. MENŐ, 30. cs. 75. t. E. 1742/1926), és ugyancsak az ő Bp. 1927. november 9-i jelentése is (OL, K28. MENŐ, 30. cs. 75. t. T. 646/1927)