Századok – 1998
Tanulmányok - Pritz Pál: „Új Európa” Német propaganda és béketervek - Sztálingrád előtt VI/1213
NÉMET TERVEK AZ „ÚJ EURÓPA" LÉTREHOZÁSÁRA 1249 korábban bizonyára megtanultakat — felejtette el. Ezen kívül teljesen figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy jóllehet a tragikus vereség a franciákat rákényszerítette a megalázó béke elfogadására, ám az büszkeségüket nem oltotta ki, tehát semmiképpen sem változtak olyan irányban, hogy önként tegyenek lépéseket a német birodalom még nagyobbá tétele érdekében.11 1 Werner Hassellblatt jogászprofesszor 1941 november elején keletkezett memorandumát említhetjük másik jellegzetes példaként. E Baltikumban született férfiú már a harmincas években ismert személyisége a külföldi németek összefogását, nemzeti öntudatának megőrzését célzó mozgalomnak,112 tehát olyan politikus, aki nem a fasiszta mozgalom mákonyában vált olyanná mint akit a részletesen bemutatandó memoranduma oly plasztikusan állít elénk, hanem önmagában a kisebbségpolitikai tevékenység vezette el a fasizmus világán belül ezekhez a fékevesztett elgondolásokhoz.1 ^ A győzelem — íija — lehetővé teszi, hogy a német nép államilag, gazdaságilag és településszerűen akkora legyen, amit a Führer célszerűnek tart. A nyersanyagok, a stratégiai biztonság, a többi nép különböző mértékű függősége évszázadokra garantálja, hogy az európai béke is létrejöjjön, vagyis — más szavakkal szólván — az alávetett népek függősége háborítatlanul megmaradjon. A népek között a német népet a Führer nem is álmodott módon tette sikeressé, ezért mint népek fölötti nép nem mondhat csődöt. Ebből következően fiainak — Hassellblattnak és társainak — az európai népek közötti új rendet kell megteremteniük. Az állammal kapcsolatos összes fogalom tökéletesen átalakul, ugyanez történik a hagyományos államformákkal is. Hassellblatt gondolatmenete jól példázza, hogy a német fasizmus a 19. századi nemzeteszme elfajzott módon történő meghaladását jelenti, pontosabban jelentette volna, ha sikerül a második világháborúban győzelmet aratnia. Nagy-Németország—hirdeti Hassellblatt — a maga 70 %-nyi kisebbségeivel nem lesz nemzetiségi állam, nem lesz szövetségi állam, de államszövetség magjává sem válik. Nem. A professzor azzal számol, hogy az európaiaknak csak fele fog állami keretek között élni, a másik felének az jut majd osztályrészéül, hogy saját állami lét nélkül csak114 valamely nép tagjaként éljen Nagy-Németország és hatalmi területe keretén belül.11 5 A nemzetiségi kérdés ennek megfelelően az európaiak kereken felére terjed majd ki, elveszti külpolitikai, államközi jellegét és „néppolitikai" problémává válik. 111 Elaborátumának végén Stumm azt is felvetette, hogy Dünkirchen környéken valódi flamand területeket hozzanak létre. Annak árán, hogy az ott lakó franciákat a francia kormánynak Dél-Franciaországban — ahol erre, úgymond, van elegendő hely — kellene letelepítenie. PA AA Inland II g. 289 4-5. о. 112 Jacobsen 1968, 193, Tilkovszky 1978, 89, Tilkovszky 1989, 63, 116-117, 137-140. 113 PA AA Inland II g 288 E 653086-653091. Megemlítendő, hogy magát az emlékiratot nem ismerjük. A hivatkozott jelzeten csupán az emlékirat hat gépelt oldalas összefoglalása található, amely mellől hiányoznak az emlékiratnak részét képező táblázatok is. Mivel ezen az összefoglaláson olvasható az 1941 november eleji dátum, ezért nincs kizárva, hogy maga az emlékirat korábban keletkezett. Egyébként az összefoglalás nincs aláírva és utalás sincs arra. hogy az Hassellblattól származik. Az ő szerzőségét onnan lehet tudni, hogy nem sokkal odébb található egy másik — rövidebb — összefoglalás is, amely egyértelműen utal a jogászprofesszor szerzőségére. 114 Ezt a kifejezést (ti. a ,,csak"-ot) a memorandum szerzője — logikusan — idézőjelbe teszi, hiszen az új rendben a népiséginek nagyobb az értéke mint az államiságnak. 115 Uo. E 653086
