Századok – 1998
Tanulmányok - Pritz Pál: „Új Európa” Német propaganda és béketervek - Sztálingrád előtt VI/1213
1244 PRITZ PÁL talmi rivalizálás atmoszférájától nem tud a német gazdaságpolitikus megszabadulni. Ezért mondja, az USA-nak fel kell adnia azt a gondolatot, hogy Németországra, illetve Európára9 5 gazdasági feltételeket kényszerítsen. Végül Funk vázolta a hadigazdaságról a háború befejeztével a békegazdaságra történő áttéréssel kapcsolatos elgondolásait. Most nem beszélt az európai népek igényei kielégítése kapcsán adódó majdani gondokról, másfelől azt sem mondta ki nyersen, hogy az európai országoknak a német igényekhez kell igazodniuk. A két szélsőség között a középtájon maradva — és egyben a dolgok lényegét tapintatosabban, ám mégis világosan kifejezve — azt mondotta, hogy a tennivalókat rangsorolni fogják, s azokat a feladatokat hajtják először végre, amelyek Németország számára a legfontosabbak.96 Az európai államokkal hosszú lejáratú gazdasági szerződéseket kötnek majd annak érdekében, hogy azok termelését hosszú távra a német piachoz lehessen igazítani. Ez mindkét vonatkozásban kiszámíthatóvá és növelhetővé teszi a termelést, biztossá teszi a piacokat és egyben egészen új termékek felvételére is lehetőséget nyújt majd. Stabil valutaárfolyamokkal zavartalanul működő fizetési rendszert teremtenek, ez a rendszer kapcsolódni fog a jelenleg is érvényes elszámolási rendszerekhez — mondja a gazdasági miniszter — és így az árucsere volumene tovább növekszik majd. E csábító szavak mögött a Németország számára előnyös elszámolási rendszerek ténye húzódott meg, az ezekből szervesen kifejlődő jövő tehát gyakorlatilag aligha jelenthetett mást, mint az egyenlőtlenségek rendszerének az elképzelt jövő végtelenjébe való meghosszabbítását. A mezőgazdaság és az ipar területén megvalósítandó tapasztalatcsere révén is fokozható lesz a termelés, valamint értelmesebb lesz a munkamegosztás. A munkaerő ésszerű felhasználása is az európai népek életszínvonalát fogja emelni - mondja befejezésképpen, meglehetősen propagandaszólamszerüen.9 7 Láthattuk, hogy Funk szűkebb, illetve tágabb körben elmondott beszédei között lényeges egybeesések és még fontosabb eltérések voltak, ám a két megnyilvánulás közös nevezőre hozható abból a szempontból, hogy mindkettő inkább tartózkodónak mondható azokhoz a fantáziálásokhoz képest, amelyek a Franciaország felett aratott győzelem hatására nagyon sok fontos (és kevésbé fontos) pozícióban lévő német agyában burjánoztak el. Gustav Schlotterernek, a birodalmi gazdasági minisztérium államtitkárának a gondolatai sem különböztek ezektől az tervezetektől, de ő tisztában volt azzal, hogy ezt a célt kizárólag erőszakkal és kizsákmányolással nem tudják elérni. Ezért olyan tanácskozásokat szervezett (ezekről később szólunk), amelyeken a német kivitel meghatározó személyiségei a megszállt Nyugat-Európa gazdaságának reprezentánsaival találkoztak. Schlotterer tisztában lehetett azzal, hogy a hitleri szándékokkal a Páneurópa-gondolat nem egyeztethető össze, ám azt nem tartotta kizártnak, hogy — a politikai keretek érintetlenül hagyásával — valamiféle gazdasági Páneurópát létre lehetne hozni. Schlotterer elgondolásainak mélyre nyúló gazdasági és gazdaságpolitikai gyökerei voltak. Már a kortársi oknyomozás is sokat beszélt arról, majd a második vi-95 Itt is látszik, hogy a németek Európán saját hatalmi térségüket értették. 96 Uo. E 518707. 97 Uo. E 518707-518708.
