Századok – 1998

Tanulmányok - Pritz Pál: „Új Európa” Német propaganda és béketervek - Sztálingrád előtt VI/1213

NÉMET TERVEK AZ „ÚJ EURÓPA" LÉTREHOZÁSÁRA 1227 a jövő Európájának körvonalazásában, valójában azonban ez időtájig ezen kérdések tisztázására nem folyt érdemi munka falai között. Bestnek azonban csak látszólag kedvezett ez a helyzet, hiszen a kérdés egész kezelésében azért volt jelentős lemaradás, mert valójában nem is lehetett, nem is volt kívánatos azt megválaszolni. Rosenberg akciója ugyan kimozdíthatta Ribbentropot e téren tanúsított tétlenségéből, ám nem kétséges, hogy a külügyminiszter 1942 őszén sem kívánt érdemi előrehaladást elérni. Ezért Best nagyra nőtt ambícióinak a kapott feladat valójában nem nyitott teret. Az ő feladata aligha lehetett több, mint a manipulációs játékban résztvenni. A témakör gyakorlati aspektusából a tervezet azt emeli ki, hogy jóllehet szükség lett volna rá, mégis mindeddig a német nép háború alatti és utáni életfontosságú követeléseinek „történelmileg, jogilag és propaganda szempontjából elfogadható' ' megindoklására nem jött létre hivatalos szervezet. Természetesen ez az anyag is a külügyminisztériumban látja a legmegfelelőbb megoldást, a Munkakör feladatainak meghatározásánál azt hangsúlyozza, hogy a külpolitikának „fajpolitikai elvből" kell kiindulnia, a végső cél pedig a német népiségnek „lehetőség szerint zárt települési térségen belüli" totális biztosítása. Az „európai válságot" úgy kell megoldani, hogy az a „kivívott német alapnézetekkel" és „politikai követelményekkel" összhangban legyen. A.meglehetősen elvont nyelvezettel fogalmazott mondatnak az a félelmetes mondanivalója, hogy az egész európai térséget a német fasizmus normái szerint kell megszervezni. Az „európai válság" kifejezés ugyan nem egyértelmű, jelentheti magát a világháborút, bár valószínűbb, hogy inkább szélesebb értelme van. Tehát a kapitalizmus általános válságára, liberalizmus, szociáldemokrácia, kommunizmus, fasizmus küzdelmére utal, ám az nem lehet kétséges, hogy mérhetetlen voluntarizmussal, a nemzetiszocializmus minden kérdésre biztos választ adó voltába vetett hittel kezeli tárgyát.5

0 Annak érdekében, hogy e külügyminisztérium ezt a feladatot elvégezhesse, a tervezet öt feltételt támaszt. Elsősorban azt, hogy a Németország-referatúra „pontosan meghatározott feladatot" kapjon. Mivel a Luther vezette részleg munkáját már ez eddig is a szokásos német pontossággal határozták meg, ezért a feladatkör újraszabályozásán Best valójában az osztály feladat- (és természetesen jog)körének alapos kibővítését értette. A további feltételek megfogalmazása során azután mindezt meghökkentő nyíltsággal ki is mondja. így a szokásos diplomáciai utakon túl a szövetséges nemzetekhez külön utak megnyitását igényli, ami nyilvánvalóan azt jelenti, hogy a Németország-referatúrának is legyen joga közvetlenül külföldi országokkal tárgyalni. A harmadik feltétel arra vonatkozott, hogy az osztály átveszi az ellenséges tendenciák megfigyelését. Mivel ezt idáig is megtették, ezért ennek az igénynek a megfogalmazása megint csak úgy értendő, hogy az ilyen tevékenységet folytató más birodalmi szervek között első helyet követelnek maguknak. A negyedik követelés arra vonatkozott, hogy az európai újjárendezést érintő nemzetközi tanácskozásokon való német részvételt ők dönthessék el. Végül dönteni akartak a német hatalmi térségen belüli összes nem-50

Ezek után már nincs mit csodálkozni azon, hogy a Munkakörnek nem kisebb feladatot ad, mint hogy minden nép „történetét, népi tulajdonságait, szervező teljesítőképességét" vizsgálja meg. Nem kétséges, hogy e vizsgálatnak rendkívül súlyos következményei lettek volna. Ez lett volna az a vizsga, amelynek alapján az egyes népek Birodalmon belüli helyét — az alárendeltség valamely lépcsőjén — kijelölik.