Századok – 1998

Tanulmányok - Pritz Pál: „Új Európa” Német propaganda és béketervek - Sztálingrád előtt VI/1213

NÉMET TERVEK AZ „ÚJ EURÓPA" LÉTREHOZÁSÁRA 1225 magához ragadja,4 0 már szeptember 19-én megküldi Weizsäcker államtitkárnak az első tervezetet. Jelzi, hogy azt Best és Kieser készítette el.41 Az előterjesztés szerint az Európa-bizottságnak azt a feladatot kell kapnia, hogy azokról az anyagokról alakítson ki állásfoglalást, amelyeket a külügyminisztérium Európa-munkaköre készített el. Mivel mind a Bizottság, mind pedig a Munkakör papíron már addig is működött, a javaslatnak az a célja, hogy ezekbe most életet leheljen. Ennek érdekében kapcsolatot akar a két testület között létesíteni oly módon, hogy mindkét grémiumnak a külügyminiszter legyen az elnöke, a megfelelő mun­kakapcsolat érdekében azonos titkársági szervezetet kell működtetni, élére pedig egy személyben kell főtitkárt állítani, aki mindkét testület megfelelő adminisztratív ki­szolgálásáért felelős.4 2 Annak érdekében, hogy hatékonyan léphessenek fel a külügy­minisztériumon kívüli, hozzá nem értő köröknek az „új Európára" vonatkozó ter­vezeteikkel a Birodalom külpolitikájába való beavatkozása ellen, ezeket a köröket különösen hozzá kell kötni az Európa-bizottsághoz és egyben be kell vonni őket a minisztérium Munkakörének munkájába. E feladat keresztülvitelére Luther Bestet különösen alkalmasnak tartja.4 3 A Best-Kieser által elkészített tervezet először az Európa-bizottság szükséges­ségét indokolja és a működtetését sürgető okoknak pozitív és negatív válfaját külön­bözteti meg. Az előbbi kategóriában arról írnak, hogy a német kormánynak a más államokhoz és népekhez fűződő háború utáni kapcsolatát meghatározó lépéseket kellő időben össze kell hangolni, negatív oknak a tervezet készítői azt tartják, hogy a jövőt érintő elgondolások ma egymástól függetlenül készülnek, zavarokhoz vezetnek és a közvéleményt nyugtalanítják. Rosenberg Európa-kiállításra vonatkozó terve, de sok egyéb más is szemlélteti törekvésük időszerűségét. Ha viszont a Birodalom politikai vezetése a Bizottság javaslatait jóváhagyná, akkor azok irányelvül szolgálhatnának a hasonló munkálatok számára. Ösztönzőleg hat az is, hogy Japánban létrehozták a nagy-kelet-ázsiai minisztériumot. Ha nem is lehet ennek mintájára Európa-minisz­tériumot létesíteni,44 bizonyos, hogy a németországi fórumok Európa-munkáját össze kell hangolni. Szervezeti megoldásként a tervezet szerzői azt javasolják, hogy hozzanak létre a külügyminisztériumon belül Európa-osztályt, létesítsenek Európa-munkakört,4 5 s abba a minisztérium minden európai ügyekkel foglalkozó munkatársa nyerjen be­metlen volt Ribbentrop számára. 1945 májusában öngyilkosságba menekül - nem várja meg, hogy mint háborús bűnöst felelősségre vonják. 40 Herbert 1996, 325. 41 PA AA, Handakten Luther 29. köt. 339670-339674. Maga a tervezet keltezetlen, de a mel­lette fekvő szeptember 20-i feljegyzésből lehet a dátumra következtetni. (Uo. 339688-339689) 42 A fentebb említett szeptemberi feljegyzésében Luther mindkét testület főtitkárának Kiesert javasolja. Walther Kieserről csupán annyit tudunk, hogy a külügyminisztérium Németország refera­túrájában dolgozott. 43 Uo. 339670-339674. Végül Luther megemlíti, hogy Berber professzor már vezeti a történet­politikai részt kidolgozó félhivatalos munkákat. 44 Természetesen létre lehetett volna hozni, „csak" egy ilyen minisztérium bizonyosan tovább csökkentette volna a külügyminisztérium egyébként sem kielégítő mozgásterét, tekintélyét. 45 Mivel a szerzőpáros minden bizonnyal megfelelően tájékozott volt a Wilhelmstrasse berke­iben, ezért a javaslat ezen passzusa önmagában is bizonyítja, hogy a Munkakört Ribbentrop koráb­ban legfeljebb papíron hozta létre, ám az addig érdemleges munkát nemigen végzett.

Next

/
Thumbnails
Contents