Századok – 1998

Tanulmányok - Csernus Sándor: Zsigmond és a Hunyadiak a francia történetírásban I/47

ZSIGMOND ÉS A HUNYADIAK A FRANCIA TÖRTÉNETÍRÁSBAN 113 Sőt, talán nem járunk messze a valóságtól akkor sem, ha feltételezzük, hogy a középkor végének apokaliptikus hangulatában (a Szentföld immár véglegesnek tűnő és Konstantinápoly még oly közeli elvesztése után), amikor is a „Kereszténység épp haláltáncát járta az őt fenyegető pogány hatalom előtt", a „Fehér Lovag" alakja mindinkább biblikus kontextusban is feltűnhetett; — az ábrázolóművészetben, pl. Albrecht Dürer „Apokalipszis" — fametszetén, éppúgy, mint a prédikációk szövegében: ott élhetett az emberek reményeiben mint a Jelenések Könyvének egyik lovasa, aki győzelmesen vonult ki, hogy újra győzzön",19

3 A „Fehér Lovag"-mítosz születése, illetve Hunyadi személye köré kristályosodása térben tehát valószínűleg a Balkán és Nyugat-Európa neolatin nyelvű országai között kialakult „szellemi kooperációnak" köszönhető, időben első tétova jelentkezése pedig — legalábbis a rendelkezésünkre álló forrásanyag alapján — valószínűleg az 1449 és 1453 közötti évekre vezethető vissza, míg a csúcsra (a valós történelmi eseményekkel összhangban, és a török támadás által keltett általános rettegésben, majd a keresztény sikerek okozta eufóriában) 1456-os diadal idején juthatott el. Ekkorra Hunyadi alakja, a vele kapcsolatban már meglévő információk, valamint a befogadó közeg várakozása következtében kiválóan alkalmas volt arra, hogy igazi mítosz teremtődjék körülötte. A „Fehér Lovag"-mítosz születésének a mechanizmusában azonban véleményünk szerint vannak még további figyelembe veendő komponenseik is. Tudjuk ugyanis, hogy egy olyan befogadó közegről van szó, mely hajlamos az idegen nevek célirányos és információhordozó átalakítására és értelmezésére.194 A Hunyadi-Fehér Lovag esetnél is valószínűleg létezett egy lépcsőfok, mely ugyanilyen „név-transzformációs" logika szerint lépett működésbe. A fentebb idézett szövegekből láthattuk, hogy a „Chevalier Blanc" párosítás elég nehezen jött létre: Hunyadi volt Blanc, Blancq, Blauk, le Blanc, le Blanc chevalier mielőtt „Chevalier Blanc"-ká válhatott volna. A források alaposabb áttekintése, összevetése és az említések valós kontextusban végzett tanulmányozása alapján egyre inkább az a meggyőződésünk, hogy a dicsőítő ragadványnév kialakulását és meggyökeresedését megelőzően a „fehérnek" gondolt jelző, valójában a nem feltétlenül hízelgőnek szánt, esetleg indifferens, aztán pedig egyszerűen tényként elfogadott megjelölés és „blak" azaz vlach/valach népnévből származott, és eredetileg is „Blak"-ot jelentett: Hunyadi tehát a francia krónikások számára kezdetben nem „Blanc", főleg nem „Chevalier Blanc" volt. Hunyadi török ellenes harcidnak sikere, a tényleges, „kereszténység-szerte" megmentőként várt lovag valódi szerepe, és az érkezését váró egyíajtamessianisztikus hit változtatta az eredetileg 193

„És láttam, amikor a Bárány felbontotta a hét pecsét közül az elsőt, és hallottam, hogy a négy élőlény közül az egyik mennydörgéshez hasonló hangon szól: Jöjj!'. És láttam: íme egy fehér ló, a rajta ülőnek íja volt, és korona adatott neki és győzedelmesen vonult ki hogy újra győzzön". Idézve: Biblia. Istennek az Ószövetségben és Újszövetségben adott kijelentése, Bp., 1978., Újszövetség, Jelenések Könyve V/ 6. / 1-2., p. 332. A mennyei lovasokról és Jeruzsálem újjáépítéséről szóló látomás megtalálható a Szentírás más fejezeteiben, így az Ószövetségben, Zakariás próféta könyvében 1./ 7-17., pp. 1266-67, is. Dürer 15 képből álló fametszete, köztük az Apokalipszis négy lovasa, 1498-ban készült. 194

Erre — hasonló témakörben — krónikásaink részéről több olyan példa is hozható, mint a „László - Lancelot" és a „Ladislas - LaudisZas" valamint a „Constantinople - Constantix\ób\e" vagy a „Belgrade - Bellegarde" társítások, különösen Chastellain-nél, Du Clercq-nél, Chartier-nél és az V László követségével összefüggésben készült latin nyelvű dokumentumban. Csernus, „Lanselot..., 107-108.