Századok – 1998
Tanulmányok - Koszta László: A pozsegai káptalan hiteleshelyi tevékenysége 1353-ig. A közhitelű oklevéladás kezdete I/3
TANULMÁNYOK Koszta László A POZSEGAI KÁPTALAN HITELESHELYI TEVÉKENYSÉGE 1353-IG A közhitelű oklevéladás kezdete A középkori magyar írásbeliség egyik déli, Dráván-túli központja a pozsegai társaskáptalan volt. A Szent Péter tiszteletére felszentelt káptalan alapítólevele, mint szinte kivétel nélkül a korai magyar egyházszervezet intézményeinél, nem maradt fent. A káptalant, illetve annak vezetőjét a pécsi székeskáptalan 1217-ben kiadott hiteleshelyi oklevele említi először. A Somogy megyei Basal predium eladása kapcsán kiadott privilégium tanúnévsorában közvetlenül Kalán püspök után, a székeskáptalan tisztségviselőit és a főespereseket is megelőzve említik Tyburcius pozsegai prépostot. Az alapítás pontos idejét nem ismerjük, de a pozsegai medence településtörténetének, világi és egyházi igazgatásának kialakulásából, illetve azok kapcsolatából a káptalan létrejöttét a 12. század második felére, vagy a század végére kell helyezni. A főesperesi jogokat is ellátó prépostság létrehozóját pedig vélhetőleg a korszak pécsi püspökei között kell keresnünk.2 Pozsega esetében viszonylag szerencsés helyzetben vagyunk, mert a káptalan első említése (1217) utáni évtizedből már eredetiben fennmaradt oklevél segítségével a külső és belső jellegzetességek vizsgálatával tudunk választ adni a hiteleshelyi oklevéladás megindulásának módjáról és időpontjáról. A ránk maradt privilégium sajnos erősen vízfoltos, így kiadásának pontosabb idejét nem lehet megállapítani, meg kell elégednünk azzal, hogy a káptalan első eredeti oklevelét 1220 és 1229 között adta ki.3 Ebben bizonyítják, hogy egy bizonyos Mihály comes megvásárolta Orchadraga nevű földet/?/ Gurbisa fia Gurgustól 10 pensáért, Radia fiától Ozrisuctól 40 pensáért, továbbá a vízfoltok miatt olvashatatlan összegekért Otrochuc fia Juachimtól és Odolin fia Bogdasától, és az eladók a vételárat a káptalan előtt átvették. A káptalani oklevél dispozitív erejének viszonylagosságát jól mutatja, hogy a hiteleshely előtt megjelent világi tanúkat név szerint is felsorolják.4 Az oklevélben a jogügylet írásbafoglalását követi a birtok határainak leírása. A részletes határleírás bizonyossá teszi, hogy nem egyszerűen a felek szóbeli elmondása 1 Wenzel G.: Arpádkori új okmánytár IX. Pest, 1871. (a sorozat a továbbiakban: ÁÚO.) 153-154. 2 Koszta L.: A pozsegai társaskáptalan tagjai a XTV század közepéig, in: Aetas 1991/3-4. (a továbbiakban: Koszta 1991.) 40-45. 3 Magyar Országos Levéltár, Mohács Előtti Gyűjtemény. Diplomatikai Levéltár (a továbbiakban: DL.) 31052. Az oklevél teljes szövegét már a 18. században sem lehetett elolvasni, mert az erdélyi káptalan által 1786-ban kiadott másolata is hiányos. DL. 31052/2. 4 Az öt említett személy közül érdekes, hogy az egyiknek az apja a Prouzlo nevet viselte.
