Századok – 1998
Dokumentumok - Tischler János: Az MSZMP és a lengyelországi válság 1980–1981 V/1133
1150 DOKUMENTUMOK A lengyel vezetők számára a legnagyobb gondot a párt helyzete okozza, amely lassan szedi össze erejét. A KB VIII. plénuma jelentős hatást gyakorolt a társadalomra. Egyértelműen megfogalmazta az ellenforradalmi veszélyt, körvonalazta a párttagok kötelességét, és feladatokat jelölt ki a szakszervezetek arculatának befolyásolására. Azt tűzte ki célul, hogy erősítsék a „Szolidaritás" szocialista jellegét és építsenek az ágazati szakszervezetek harcosságára. Jaruzelski elvtárs18 miniszterelnöki kinevezése megerősítette a kormányzat pozícióját. Kedvező visszhangot váltott ki a beszéde, annak is különösen a 10 pontos programja és a felhívás a 90 napos nyugalomra. Ugyanakkor nem múlt el a veszély, amely az alábbiakban rejlik: a./ a bizalom még nem nagy a kormányzat iránt, s a drámaian nehéz gazdasági helyzet tovább rombolja azt; b./ a „Szolidaritás" egyre inkább politikai szervezetként lép fel, és ellenforradalmi jellegűvé válik. Arra törekszik, hogy kettős hatalmat teremtsen meg, amelyből majd a „Szolidaritás" kerül ki győztesen. A LEMP-nek ebben a helyzetben két fő törekvése van: 1./ tartóssá tenni a nyugalmat az üzemekben. Ez gyengíti a kalandorok lehetőségeit. A kalandoroknak nincs konstruktív programja, csak a zűrzavarban élnek. A „Szolidaritásnak" azt a politikai gerincét kell eltömi, amelyet az ellenforradalmi elemek hoztak létre. Arra törekszenek, hogy a „Szolidaritás" a tényleges munkás érdekeket képviselő szakszervezet legyen, és együttműködjön az ágazatiakkal. Ehhez nehéz és hosszú út vezet. A párt még nem látja végig ezt az utat; 2./ harcukat politikai eszközökkel kívánják megvívni, bár az ellenségtől függően szükséges adminisztratív erőt is alkalmazni. Erről szó volt Moszkvában decemberben és a LEMP elképzeléseiben is megtalálható. Adminisztratív eszközöket alkalmaznak a „Független Lengyelország Szövetségével", a Moczulski vezette illegális szervezettel1 9 szemben. A nyomozás befejeződött, az alapvető dokumentumokat ismertették a társadalommal. Sok levél érkezik a vezetéshez; helyeslés is, tiltakozás is. Végigviszik a bírósági eljárást, mert a bizonyítási anyag jó és konkrétan kitűnik belőle, hogy Moczulski és hívei nyugati imperialista körökkel aktívan együttműködtek. Ezzel megteremtik a talajt a KOR,2 0 Kuron2 1 és Michnik2 2 elleni nyomozás továbbfolytatásához is. Itt azonban nehezebb a helyzet. Őket letartóztatni azért veszélyes, mert kötődnek a „Szolidaritáshoz", amely országos akciót indíthat védelmükre. Mégis elő kell készíteni, és egy megfelelő időpontban meg kell tenni ezt a lépést. De csak akkor, ha nem kell majd meghátrálni. 18 Wojciech Jaruzelski tábornok a LEMP KB PB tagja (1971-1989), a KB első titkára (1981-1989), nemzetvédelmi miniszter (1968-1983), miniszterelnök (1981-1985), a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsának vezetője (1981-1983), az Államtanács elnöke (1985-1989), valamint köztársasági elnök (1989-1990). 19 Helyesen: Független Lengyelország Konföderációja. Lásd még a 7. számú jegyzetet. 20 KOR - Munkásvédő Bizottság, lásd még a 9. számú jegyzetet. 21 Jacek Kuron a lengyel ellenzéki mozgalom egyik vezéralakja, 1964 után több ízben bebörtönözték, összesen több mint hat évet töltött börtönben. A „Szolidaritás" szakszervezet, illetve személyesen Lech Walçsa egyik tanácsadója. 1981. decembere után internálták, majd elítélték. Lásd még a 9. számú jegyzetet. 22 Adam Michnik az 1968-as varsói egyetemista tiltakozások egyik fő szervezője, akit ezért többéves börtönbüntetésre ítéltek. Szabadulása után a lengyel ellenzéki mozgalom egyik vezéralakja s teoretikusa, Lech Walçsa személyi tanácsadója. 1981. decembere után internálták, majd elítélték.
