Századok – 1998
Dokumentumok - Tischler János: Az MSZMP és a lengyelországi válság 1980–1981 V/1133
1148 DOKUMENTUMOK A „Szolidaritás" ugyanakkor erősebb náluk, 6-8 millió taggal számolhat. Az autonóm szakszervezeteknek mintegy félmillió tagjuk van, ezek az ágazatiakkal együtt támogatják a munkáshatalmat. Jelenleg nem kívánnak valamilyen egységes szakszervezetet létrehozni, mert a munkásosztály most nem akar centralizáltságot. Ezért a párt Központi Bizottságában létrehozták a Szociális-Szakszervezeti Osztályt, amely valamiféle összefogó és irányító szerv lehet a három szakszervezeti mozgalom között. A falvakban nagyon erős a nyomás a falusi „Szolidaritás" létrehozására.1 4 Harcot folytatnak ez ellen a tendencia ellen, de igen bonyolult körülmények között. A Legfelsőbb Bíróság elutasította a szervezet bejegyzését. A kormányzat két törvénytervezetet készített elő: a szakszervezetekről és a falusi önkormányzat létrehozásáról. Mindkettő határozottan ellenzi a falusi „Szolidaritás" létrehozását és elismerését. Megnyugtató, hogy a Parasztpárt ebben a kérdésben együtt halad a LEMP-pel. Az értelmiség soraiban még nehezebb a helyzet. Az írószövetség vezetőségében nincsenek párttagok. Az Újságíró Szövetség is az ellenzék kezében van. A korábbi időszak hibáit felhasználva folytatják az agitációt és a rombolást. Az értelmiség soraiban olyan tényeket szednek elő, mint például, hogy Lengyelországnál csak Albániában alacsonyabb az egy főre jutó könyvkiadás. A fiatalság helyzete és magatartása kulcskérdés. A „Szolidaritás" vezetősége fiatalokból áll. Példáid a varsói szervezet vezetője 26 éves, Gdyniában 23 éves a vezető, az illegális falusi „Szolidaritás" élén egy 23 éves fiatal áll. Mindez azt mutatja, hogy a párt hosszú éveken keresztül elhanyagolta az ideológiai nevelőmunkát. A fiatalok igen érzékenyek a hibákra. Lengyelországban pedig ma nemcsak a gazdasági életben, hanem a társadalom különböző területein, különösen a szocialista erkölcs normáinak megsértésében, rengeteg a hiba és a probléma. Mindebből olyan agitáció indult el, mely szerint ezek arra mutatnak, hogy nemcsak tehetségtelen a párt, de becsületes sem volt. Ezen az alapon az utóbbi időben támadás indult az ifjúsági szervezet ellen is. Az utóbbi hetekben kellemes csalódás, hogy a párt fiatal káderei jól állják a harcot. A Harcer Szervezet1 5 kongresszusának előkészítése során nagy jobboldali nyomás indult meg, hogy a szervezet lépjen ki a szocialista ifjúsági mozgalom koordinációs bizottságából és a régi cserkész-szervezet hagyományait újítsa fel szervezeti és ideológiai téren egyaránt. A párt félt a kongresszustól. Mozgósították a fiatal kádereket a kongresszusra, s az végül a párt vonalának győzelmével fejeződött be. Igaz, volt éles vita, de titkos szavazással olyan vezetőséget választottak amely a párt vonala, a szocializmus mellett állt ki. Ez ugyan kis dolog, de hatása van a lengyel konszolidáció megteremtésére. A lengyel diákság szocialista szervezete is helyt állt a vitában, a harcban. A római katolikus egyház nagy erő, nagy erkölcsi befolyással rendelkezik Lengyelországban. Ereje abból ered, hogy szinte az egyetlen európai katolikus egyház, amely a haladó történelmi hagyományok hordozója és a nemzeti ügy képviselője volt hosszú évtizedek folyamán. A német fasiszta megszállás idején is, bár antikommunista, de hazafias ellenálló volt, amit jelez 2.600 pap kivégzése a hitleristák által. A válságos 14 Az Egyéni Gazdálkodók „Szolidaritás" szakszervezete (röviden a Paraszt „Szolidaritás") bejegyzésébe — hosszas huzavona után — végül 1981 márciusában egyezett bele a hatalom. ls A nagy hagyományokkal rendelkező Lengyel Cserkészszövetségről van szó, amely működésének 1956-ban történt újraengedélyezése után az úttörőszövetség szerepét töltötte be, innen is ered a „vörös" cserkészet elnevezés.
