Századok – 1998
Közlemények - Ruff Mihály: A hivatalos Magyarország nyugatnémet politikai kapcsolatairól (1956–1958) V/1113
376 RUFF MIHÁLY Az NDK kormányának és az NSZEP-nek állásfoglalásai jelentős szerepet játszottak a magyar-NSZK viszony alakulásában. Az NDK vezetése úgy vélte, hogy szinte kizárólagos szerepet tölthet be a magyar-német kapcsolatokban, mint ahogy ez 1949-1953 között valóban megvalósult. Kifogásolták a magyar-NSZK kapcsolatok jelentős részének Nyugat-Berlinen keresztül történő lebonyolítását. Ismerni kívánták a kapcsolatépítés minden mozzanatát, feltételezték, hogy a nyugatnémet tárgyaló fél befolyásolja magyar partnereit és elvárták a magyar álláspont teljes azonosulását az NDK szempontjaival. Ezek „a normák" tarthatatlannak bizonyultak a magyar diplomácia számára. 1957 decemberében a külügyminisztérium kollégiuma tárgyalt az NSZK külpolitikájáról és a magyar-nyugatnémet kapcsolatokról. Három alapelvet határoztak meg „1. Németországgal való kapcsolatainkban az NDK-val, mint szocialista országgal meglévő kapcsolatainkat helyezzük előtérbe. A német egység létrehozását, a Szovjetunió és az NDK javaslatai alapján támogatjuk. 2. Stratégiai célunk az NSZK-val kapcsolatban: támogatni az egész szocialista tábor törekvését az NSZK-nak a NATO-ból való kiszakítására. Gyengíteni a nyugatnémet imperializmus és militarizmus pozícióit, növelni ellentéteit vetélytársaival. 3. E politikának érvényesítése céljából törekszünk a diplomáciai kapcsolatok rendezésére."4 6 A fenti célok elérése érdekében 1958-ban többek között szabaddemokrata és szociáldemokrata képviselők magyarországi látogatását készítették elő. Miután az NSZK hadseregének fejlesztése és atomfegyverekkel való felszerelése erős ellenállást váltott ki a nyugatnémet közvéleményben és különböző pacifista mozgalmakat hívott életre, a nyugatnémet ellenzéki pártok is jelentős aktivitást fejtettek ki. Mozgásba lendült a nemzetközi diplomácia a német kérdés megoldására. Kiemelkedő jelentőségű volt az a javaslat, amelyet Rapacki lengyel külügyminiszter tett a középeurópai atommentes övezet kialakításáról. Ezekkel összefüggésben is Sík Endre 1958 januárjában Rónai Sándorhoz az országgyűlés elnökéhez fordult és javasolta a szabaddemokrata képviselők ismételt meghívását és ezt kiterjesztette ezt szociáldemokrata politikusokra is. Ez;zel párhuzamosan a külügyminisztérium különböző magyarországi intézményeket kért fel, többek között a Magyar Tudományos Akadémiát is, nyugatnémet személyiségek magyarországi látogatásra történő meghívása érdekében. Néhány hónap múlva Sík Endre visszatért korábbi előterjesztésére és közölte, hogy a magyar-nyugatnémet külkereskedelmi tárgyalások során sikerült a német szociáldemokrata párt frakcióvezetőjével beszélni és Fritz Erler frakcióelnök és több más szociáldemokrata képviselő úgy nyilatkozott, hogy ez év őszén hajlandók lennének Magyarországra utazni, erről még tárgyalnak.47 Rónai Sándor a meghívással kapcsolatos döntést áthárította az MSZMP külügyi osztályára, ahonnan nem érkezett június közepéig válasz. A külügyminisztérium illetékes osztálya júrnus 12-én ismételten kezdeményezett a fenti ügyben. Miután a Nagy Imre per ítéletei és végrehajtása nyilvánosságra került, a nyugatnémet képviselők magyarországi utazásának ügye lekerült a napirendről. A külügyminisztérium magánlevelet kapott a közvetítő újságírótól, amelyben közölte, hogy az FDP képviselők nem szándékoznak Magyarországra utazni és hasonlóképpen nyi-46 MOL XrX-J-l-j 4 doboz 4/b 006/9 1958. 47 MOL XK-J-l-j 4 doboz 4/b 00919/2 1958.
