Századok – 1998
Közlemények - Ruff Mihály: A hivatalos Magyarország nyugatnémet politikai kapcsolatairól (1956–1958) V/1113
1128 RUFF MIHÁLY különösképpen pedig a keleti országokhoz fűződő hagyományos kereskedelmi, hajózási, közlekedési, kapcsolatait."4 2 A liberális politikusok nehéznek ítélték pártjuk helyzetét, mivel a párt vezetőségében fontos kérdésekben, pl. a kormányhoz való viszonyuk meghatározásában, különböző vélemények vannak. Álláspontjuk szerint az FDP ellenzéki pártként fog a Bundestagban tevékenykedni. A beszélgetés során kifejtették nézeteiket Németország újraegyesítéséről, amelyet elérhetőnek csak abban az esetben tartanak, ha mindkét fél engedményeket tesz. Leszögezték, hogy az FDP ebben az irányban kíván tevékenykedni és az egyesített Németországban szükségesnek tartják a bankok és a nehézipari üzemek államosítását. A magyar fél számára fontos volt a német liberálisok félreérthetetlen szándéka a magyar-nyugatnémet kapcsolatok többoldalú fejlesztésére, amit az is bizonyított, hogy az 1956 októbere előtti meghívásukat érvényesnek tekintették és összhangba kívánták hozni magyarországi látogatásukat lengyelországi utazásukkal. A magyar diplomaták október 16-án délben rövid megbeszélést folytattak Fritz Erlerrel az SPD képviselőjével. A megbeszélés kezdetén rövid történeti és politikai vitába bonyolódtak a spanyol polgárháborúval kapcsolatos szovjet magatartásról. Rátérve az időszerű témákra Fritz Erler nagy érdeklődést mutatott a magyarországi események iránt, kérdéseket tett fel Király Bélára és Maiéter Pálra vonatkozóan. ,,Megkérdezte, melyik volt az a pont, amikor Kádár úgy látta, hogy tovább nem haladhat együtt Nagy Imrével?"43 Több kérdést tett fel az 1957-es magyarországi politikaigazdasági helyzettel kapcsolatban és a megbeszélést úgy alakította, hogy többnyire a magyar diplomaták válaszoltak kérdéseire, ennek ellenére nem hagyott kétséget szovjetellenes beállítotsága és a nyugattal való elkötelezettsége felől. A magyar diplomaták barátságos légkörűnek ítélték a Fritz Erlerrel történt megbeszélést, aki a további találkozásoktól nem zárkózott el. Mindhárom találkozó sikeresnek bizonyult és egyben magában rejtette a további kapcsolatok kiépítésének lehetőségét. A nyugatnémet politikusok indítékai a kapcsolatok felvételére, megújítására főként gazdasági természetűek voltak. Az NSZK nagymértékű export expanziót valósított meg az 50-es évtized második felében és ebbe beleillett a középkelet-európai piacokra való betörés megteremtése. A magyar fél is érdekelt volt a kereskedelmi kapcsolatok bővítésében és ugyancsak céljaik közé tartozott a magyar gazdaság technikai megújítása az NSZK-val való kapcsolatok fejlesztése útján.4 4 Nem hagyható figyelmen kívül a politikai motiváció sem. Amíg a magyar fél a diplomáciai kapcsolatok felvételét tekintette céljának, addig a nyugatnémet ellenzéki pártok képviselői a német egység útját kívánták egyengetni a hivatalos Ma-42 MOL XK-J-l-j 13 doboz. 5/f 004337/4 1957. 43 MOL XIX-J-1-j 13 doboz 5/f 004337/3 1957. 44 A magyar-nyugatnémet külkereskedelmi kapcsolat a magyar gazdasági életnek fontos tényezője volt. Az NSZK a negyedik helyet foglalta el a magyar külkereskedelemben a Szovjetunió, Csehszlovákia és az NDK után, a magyar kivitelben 7,8%-kal, a behozatalban 6,2%-kal részesedett 1958-ban. A magyar részesedés a nyugatnémet külkereskedelemben sem a kivitelben, sem a behozatalban nem érte el a fél százalékot. Mindemellett néhány jelentős nyugatnémet cég (például a Siemens, Krupp) érdekelt volt a magyar vállalatokkal kötendő üzletek volumenének növekedésében. 1957-1958-ban a magyar fél arra törekedett a gazdasági tárgyalásokon, hogy a két ország közötti megállapodás kormánymegállapodás legyen. Ennek a célnak az érdekében a magyar delegátusok megbeszélést foly-
