Századok – 1998
Közlemények - Ruff Mihály: A hivatalos Magyarország nyugatnémet politikai kapcsolatairól (1956–1958) V/1113
1126 RUFF MIHÁLY „Helmut Schmidt egészen más fajta politikus. Fiatal, dinamikus ember, aki nagy műveltségével, jó társalgási modorával jól tud hatni partnerére. Ellentétben Wehnerrel, Schmidt nemcsak az NDK, de bizonyos fokig szovjet ellenes beállítottságú is. Ez valószínűleg abból ered, hogy 1945-49-ig hadifogságban volt... mindenben támogatja Wehner vonalát."37 A beszélgetés kezdetén a magyar diplomaták érdeklődtek a választási eredmények értékeléséről. Schmidt reakciója igen éles volt, kijelentette, hogy Adenauer győzelmét elsősorban Ulbricht segítette elő azzal a jelszóval, hogy a kommunisták szavazzanak az SPD-re. Szerinte Ulbricht ezt tudatosan tette, mert nem akarta, hogy az SPD győzzön. Schmidt rámutatott arra is, hogy az NSZK belpolitikai fejlődése a kétpártrendszer irányába halad, úgy vélte, az FDP jövő nélküli párt, amely a következő választásokra szét fog esni, mint a BHE.38 Mindkét szociáldemokrata politikus élesen bírálta az NDK-t, az NSZEP-t és személy szerint Walter Ulbricht-ot. Mindketten kijelentették, nem szabad mint példaképre az NDK-ra hivatkozni, mert az NDK példája csak elriaszt. Németország újraegyesítését mindkét képviselő kilátástalannak tartotta és újra megerősítették véleményüket, hogy Ulbrichttal nem lehet tárgyalni. Schmidt a továbbiakban vázolta a nyugatnémet társadalmi viszonyokat. Megállapította, hogy az NSZK lakossága antikommunista beállítottságú, s ezért a kommunisták támogatása az SPD-re szavazókat elriasztja és Adenauer táborába taszítja. Szerinte a Szovjetunió és a SED rosszul ítéli meg a nyugatnémet helyzetet. A lakosság életszínvonala rendkívül magas és ez nemcsak, hogy így marad, hanem a jövőben is majd emelkedik. Schmidt kijelentette, az NSZK-ban nem lehet munkásosztályról beszélni, vannak műszerészek, esztergályosok, szabók, vagyis különböző foglalkozású emberek, de munkások nincsenek, nem beszélve arról, hogy a proletár kifejezést hallani sem akarják. A munkásosztály teljesen elvesztette osztályöntudatát és vele ennek megfelelően kell politizálni. A beszélgetésnek ez a része már sejtette, hogy a nyugatnémet társadalomban lényegbe vágó változások történtek, aminek következtében és hatására az SPD osztálypártból néppárttá alakul át. A beszélgetés leegyszerűsített változatban tükrözte az SPD új alakuló programja alapeszméjének néhány elemét. A beszélgetés érdekes momentuma volt Wehner hivatkozása 1956 novemberében Kéthly Annával és Király Bélával történt bécsi találkozására. Elmondta, megkérdezte Kéthly-t, mi a véleménye Kádárról. Akkor Kéthly — Wehner szerint — többek jelenlétében nagyon pozitívan beszélt Kádárról. Később amikor Kéthly Kádár eUen nyilatkozott, Wehner állítólag nyilvánosságra hozta ezt a beszélgetést és felhasználta Kéthly ellen.3 9 A magyar vezetés számára jelentős információnak tűnt Wehner véleménye Nagy Imréről, akit bírált, mert szerinte olyan vezetőre lett volna szüksége Magyarországnak 1956 októberében, aki képes kidolgozni egy olyan politikai vonalat, amely „az oroszok számára is elfogadható".4 0 37 Uo. 38 Mivel az FDP a szövetségi és a tartományi választásokon erősen hullámzó teljesítményt nyújtott és ezért a felkészült politikusok és szakértők ismételten megkérdőjelezték a szabaddemokraták politikai jövőjét. Ezek az előrejelzések tévesnek bizonyultak. 39 MOL XIX-J-1-j 13 doboz 5/f 004337/2 1957. 40 Uo.
