Századok – 1998
Tanulmányok - Csernus Sándor: Zsigmond és a Hunyadiak a francia történetírásban I/47
106 CSERNUS SÁNDOR kerülnek elő újabb, korábban elveszettnek hitt szövegrészletek.16 9 A Konstantinápoly elestével kapcsolatos fejezet is csonka, és természetesen a hiányzó részek következtében meg sem kísérelhetjük a várnai csatával összefüggő információinkat, vagy az al-dunai keresztes hadjáratra vonatkozó adatainkat Chastellain művével kiegészíteni, noha közvetett bizonyítékok, illetve az általa követett történetírói módszer és érdeklődési kör arra enged következtetni, hogy Chastellain jól ismerhette (és feltehetően le is írta...) ezeket az eseményeket is.17 0 A Chastellain-féle történeti mű esetében tehát a meglévő hiányos adatok alapján a Hunyadiakról, illetve Hunyadi Jánosról az alábbiakat tudjuk meg. Hunyadi a Nándorfehérvárnál kivívott győzelemmel jelenik meg először a történetben; a fejezet címe: „A hitetlenek emlékezetes vereségéről". Valószínű, hogy ez a rész a hatvanas évek első felében keletkezett.17 1 Ráadásul Chastellain szövegéből azt is megtudhatjuk, hogy Guillaume Fillastre, Tournai püspöke (Fillâtre, Guilhelmus Filastri), aki a burgundi herceg egyik kedvelt diplomatája volt, személyesen is igazolni tudja a Mathieu d'Escouchy (majd Jacques Du Clercq) által is felhasznált, Prágából származó dokumentum hitelességét, mivel akkor, amikor az események történtek, éppen ő maga is ,JLancelot király" (V. László) udvarában tartózkodott a burgundi herceg követeként, sőt, személyesen is ott járt az ostromot követően Nándorfehérvár (,,Bellegarde ") falai alatt.172 Az isteni beavatkozásnak köszönhető, és csodatételnek tekintett győzelem hírét — mint Chastellain mondja — a környező vidékeken lévők juttatták el a keresztény királyokhoz és fejedelmekhez. Chastellain tartalmilag a Du Clercq-ével és a d'Escouchy-éval azonos (de logikusabb és stílusában sokkal elegánsabb) bemutatását adja az eseményeknek. Hunyadi Chastellainnél Onidianus néven szerepel, és pontosítja az olvasó számára az érkezett információ útját. Eszerint Magyarország és Csehország királya küldte egy bizonyos Heinseberg úrnak, aki valaha Liège püspöke volt", és aki aztán gondoskodott az eredetileg valószínűleg német vagy latin nyelvű szöveg franciára fordításáról, s továbbküldte Burgundia hercegnőjének, Portugál Izabellának.173 Chastellain azonban felhasznált egy másik dokumentumot is, melynek ugyancsak pontosítja az eredetét: ez a levél szerinte Francisque-tói (Francesco Sforza) származott, aki azt Milánóból küldte meg a királynak, de eredetileg a jelentés Velence közvetítésével került a pápához, illetve a királyhoz, és valójában a pápai legátusnak írták. Az erre a levélre alapozott szöveg név nélkül mondja el a történteket, és konkrét adat (az események rövid, pontos és lényegretörő bemutatásán túl) csupán kettő van 169 Armstrong, С. H. J.: Le texte de la Chronique de Chastellain pour les années 1458-1461 retrouvé dans un manuscrit jusqu'ici inconnu, Publications du Centre Européen d'Études Burgondo-Médianes No 10., 1968. (Rencontres de Fribourg, 27-28 oct. 1967.) 170 Chastellain egyéb művei közül különösen fontos a „Temple de Bocace", V ö., Chastellain, VII., Oeuvres diverses, 75-143. 171 Ez a rész, ebben a formában minden bizonnyal 1461 és 1467 között íródott, hiszen a benne ,,Tournai püspökeként" szereplő Guillaume Fillastre (Fillâtre, Guilelmus Filiastri, 1400 k-1473) valószínűleg a híres kardinálisnak (a magyar királyok főkegyúri jogát megerősítő konstanzi bíborosi kollégium tagjának) a törvénytelen fia, az „Aranygyapjas rend második kancellárja" (melynek történetét is megírta), 1437-ben Verdun, 1449-ben Tóul püspöke, 1461-ben szerzi meg ezt a püspökséget, és a szövegben élő személyként említett Jó Fülöp 1467-ben távozott az élők sorából. Fauier, Dictionnaire...,. 413. 172 Chastellain, III., 110, 113-115. 173 Vő., III., 111-113.
