Századok – 1998
Közlemények - Orbán Sándor: A paraszti szerveződés; érdekvédelem néhány problémája 1956-ban V/1089
PARASZTI SZERVEZŐDÉS, ÉRDEKVÉDELEM 1956-BAN 1111 egy, a kommunisták volt parasztpárti és kisgazdapárti társutasaira számító, kollaboráló parasztszövetség újjáélesztésének tervéből fogant-e? Az azonban bizonyos, hogy döntő jelentőségű volt e szervezet és vele a paraszti érdekképviselet sorsa szempontjából.133 S aligha azért, mert Kádár János és szűkebb köre sok hasonlóságot fedezett volna fel a központ Falusi Osztálya által készített javaslatának és utóbbinak a koncepciója között. S Fehér Lajos hiába pertraktálta az előbbit Parasztszövetség elnevezés helyett akár „Földműves Szövetség" vagy „Magyar Parasztság Demokratikus Szövetsége" néven az MSZMP 1KB 1956. december 28-án tartott ülésén úgy, mint a parasztsággal hiányzó tömegkapcsolat megteremtésének és az „ellenforradalom" kivédésének garanciáját, ha egyszer ellenzői a párt- és államérdek, a munkásérdek csonkítását, veszélyeztetését látták benne. Márpedig a vezetésben az utóbbiak alkották a többséget, s alig akadtak néhányan, akik a parasztpolitika tisztázatlanságára vagy félmegoldások (olvasókörök, gazdakörök stb.) lehetőségére hivatkozva támogattak volna valamiféle halogató kompromisszumot. Az ellenző többség érvei között pedig olyanok sorolódtak, mint a kérdéses szövetség „demokratikus kézben" tarthatóságának kétségbevonása és az attól való óvás, hogy az „ellenforradalom" „városokban a forradalmi bizottságokon, falun pedig a ... parasztszövetségeken keresztül vegye kézbe a hatalmat", melyet csak a párt, a kormány és a tanácsok vezető szerepének preferálásával lehet megakadályozni. Kádár János abban összegezte a véleményét, hogy mivel a községeknek csupán 42%-ában alakult meg a párt, a tervezett szövetség, ,nem kisebb veszély, mint ellenforradalmi veszély", amely „a munkás-paraszt szövetséget szétszakítja, és ha ezt szétszakítja, nincs népi demokrácia Magyarországon". Közbeszólás-szerűen is szükségesnek tartotta ugyanezt megismételni: a tervezett szövetség „ellenforradalmi szervezet lehet a munkásosztállyal szembenálló érdekképviselet is". A végső határozat tehát nem lehetett kétséges. ,A KB a vita alapján elutasította az új paraszti tömegszervezet... létrehozására vonatkozó javaslatot, annak létrehozását nem tartja időszerűnek." Olyan szervezet kell — olvasható a jegyzőkönyv utolsó sorában, „mely világos szocialista programmal rendelkezik, és szervezetileg biztosítani lehet a párt eszmei-politikai vezetését."134 Az 1KB vitájánál és határozatánál aligha lenne szellemtelenebb végső összegzésként azt az egyszerűsítést leírni, hogy a parasztság sokszor dicsérőleg idézett 1956. október-novemberi magatartásáért, ha azt nem is lehet némely forradalmak története kapcsán leírt „rendpártiságnak' ' nevezni, a szerveződés lehetőségét illetően korlátozást vagy éppenséggel büntetést kapott jutalomként.13 5 E politika groteszkségét ábrázolandó, mégis még annak jelzése is ide kívánkozik, hogy miként mindez ellenére űjra, meg újra felmerült a paraszti szerveződés igénye, akként ismétlődtek meg együtt a hangzatos elismerés és a szigorú tilalmazás szentenciái. így pl. 1957. januárjában központi javaslat készült „a mezőgazdasági érdekképviseleti szervek (szövetkezetek, társulások, egyesületek és társadalmi szerv) feladatairól".13 6 Sőt a pártközpont Ag-133 L. erről: Csicskó Mária - Körösényi András: i. m. 133. 134 MOL 288. f. 4/4. ő. e. MSZMP KB. 1956. dec. 28-i ülésének jkve. L. még rövidebb változatát: A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes vezető testületének jkvei. I. k. 1956. nov. 11. 1957. jan. 14. Budapest, 1993. Sorozat szerk.: Balogh Sándor. 135 Utalás Karl Marx: Louis Bonaparte brumaire tizennyolcadikájára. 136 MOL 288. f. 28/6. ő. e. Javaslat a mezőgazdasági érdekképviseleti és társadalmi szervek... feladataira a mezőgazdaság fejlesztésében. 1957. jan. 11.
