Századok – 1998
Közlemények - Orbán Sándor: A paraszti szerveződés; érdekvédelem néhány problémája 1956-ban V/1089
1100 ORBÁN SÁNDOR jelentések, amelyek azonban arra is figyelmeztetnek, hogy a felbomlás azután sem állott le, hanem éppen megerősödött.5 7 Egy a „megyei kormányösszekötők" részvételével tartott november 24-i országos értekezleten megyénként is olyan felbomlásokról számoltak be, amelyek korábban kezdődtek és az október 23. utáni napokban, majd novemberben is végig folytatódtak.5 8 Ezek szerint a bomlás Somogyban és Zalában volt a legnagyobb (60-70%). Vasból, Hevesből, Hajdú-Biharból és Szabolcs-Szatmárból 45-50%-ot jeleztek. Sok szó esett a kötelező termény-beszolgáltatás és az adózás szüneteléséről, valamint a hegyvidéki megyékben tapasztalt önkényes erdővágásokról is. A felkelés kezdeti eseményeivel egyidejűleg keletkezett sajtóforrásokból, amelyek (mert közülük pl. a megyei lapok még napokon, majdnem egy héten át az MDP megyei bizottságai és a megyei tanácsok kezében voltak) inkább a hivatalos politikáról, az őszi munkák, az ellátás állásáról, esetleg a különböző intézmények követeléseiről, „kilengésekről" szolgáltattak jobbára híreket, ezért alig, néha csak rendőrségi jelentésekből, tanácsi „távmondati" jegyzetekből, egy-egy helyi jegyzőkönyvből lehet valamit megtudni a parasztság megnyilvánulásairól, sokszor nyugalmáról, a rendről, máskor meg túlzásairól. Utóbbiakra olyan példákat rögzítettek írásban is október 25-26-ról, mint Tiszafoldváron és Abonyban (Szolnok m.) a párttitkár meggyilkolással való fenyegetése, rendőrök megverése. Bács megyében több könyvtárat is feltörtek, sőt „Sztálin és Rákosi műveit kihordták és elégették". Monoron „a vörös csillagokat eltávolították" és a „helyi tsz-eket fosztogatják". Letenyén (Zala m.) viszont „a tanácsházán felgyújtották az iratokat, a rendőrséget elzavarták".59 Már másként rögzítették a felkelés során jelentkező paraszti aktivitást az egyes tanácsi „távmondati" jegyzetek. Vas megyében pl. az első öt napban hat község (Nemeskocs, Alsóság, Bögöte, Rábahidvég, Kemenessömjén és Jánosháza) tsz-einek felbomlásáról, továbbá „több tsz-ben mozgolódásról" és arról számoltak be, hogy a felbomláskor „szétvitték az állatállományt". Persze itt is előfordult párttitkár-verésről, állami gazdasági sztrájkról, vöröszászló-égetésről, tanácsház felgyújtással való fenyegetésről (Gérce, Felsőcsatár, Söpte, Sótony) szóló híradás.6 0 Egyébként az e napokban készített és fennmaradt kevés iratból kiderül, hogy más dunántúli megyékben (Somogy, Zala, Tolna), de az Alföldön (Hajdú-Bihar) és Északon (Nógrád) is hasonlóan zajlottak a tsz-ekből történő kilépések, illetve felbomlások, amelyekhez kapcsoltan aztán azt is jelentették, hogy „az adófizetés majdnem teljesen leállt" (Somogy).61 Még inkább ez jellemezte a kötelező termény-beszolgáltatást. Okkal állapította meg a „Tolna megyei levéltári füzetek' ' e tárggyal foglalkozó egyik tanulmányának szerzője, 57 Erre nézve főleg a Dunántúlt emelte ki az MSZMP központ Falusi Osztályának 1956. nov. 27-i jelentése. L. MOL 288. f. 28/1. ő. e. Kilépések számának növekedéséről 1. még Simon Péter: Termelőszövetkezeti mozgalmunk az ellenforradalmi válság idején. Párttörténeti Közlemények, 1971. 2. sz., valamint Pető Iván - Szakács Sándor: A hazai gazdaság négy évtizedének története 1945-1985. I. k. Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1985. 301. 58 MOL 288. f. 28/6. ő. e. Megyei kormányösszekötők részére összehívott központi értekezlet, 1956. nov. 24. 59 Rendőrségi napi jelentések 1956. október 23. - december 12. I. k. Budapest, 1996. 4-9. 60 Feiszt György: Vas megye tanácsa távmondati könyve. In: 1956 Evkönyve. 1992. 1956-os Intézet. Budapest. 1992. 191-196. 61 Szántó László: Az 1956-os forradalom Somogyban. Válogatott dokumentumok. Kaposvár, 1995. 62.
