Századok – 1998
Közlemények - Orbán Sándor: A paraszti szerveződés; érdekvédelem néhány problémája 1956-ban V/1089
1090 ORBÁN SÁNDOR állásfoglalásra kényszerült e kérdésben. Nos mindez többszörösen meg is történt: először az 1945. évi választási programjában, aztán az 1946. évi kongresszusi nyilatkozatában, sőt még az 1947. évi választásokat követő kormányprogramjában is, amely a törvényhozás útján december 31-ig ígérte a „demokratikus mezőgazdasági érdekképviselet megteremtését".3 Ugyanakkor nemcsak ismerve, de el is túlozva a parasztság rétegződéséből adódó problémákat, meglehetősen nyílt eszközökkel épített azokra falusi bázisának kiszélesítésében. Valójában ilyen alapokon hozta létre a Független Kisgazdapárt irányításával működő Magyar Parasztszövetség ellenében, a korábbról örökölt FEKOSZ mellé, az újgazdák szervezésére 1946 elején az UFOSZ-t is.4 A hatalomban bekövetkezett fordulat után az egyesült MDP azonban taktikát változtatott és nemcsak hogy elmulasztotta az érdekvédelmi képviselet megteremtését, hanem nyíltan át is értelmezte annak fogalmát olyképpen, hogy azt a továbbiakban gazdagparaszti kreációnak és a reakció eszközének nyilvánította. „Ezek... kivétel nélkül a gazdag parasztság érdekeit védték és a jobboldali reakció bázisai voltak" - olvasható a Politikai Bizottság 1948. július 13-i határozatában.5 Ha szóban maradt is valami a korábbiakból, azt többé már nem abban a viszonylatban tartotta fontosnak, amely a mezőgazdaság, a parasztság, valamint a más társadalmi-gazdasági ágazatok, vagy éppen a hatalom között alakult, hanem — mint az MDP programnyilatkozatában állott — „a falu kizsákmányoló elemeivel szemben". Holott kimondatlanul is egyre inkább nyilvánvalóvá lett, hogy az érdekvédelmet mindenekelőtt az agrárágazat rovására történő egyoldalú gazdaságfejlesztés és a mezőgazdaság szövetkezeti átalakításának útjából kellett eltávolítani. Már az iménti, júliusi központi határozatból kitűnnek az erre irányuló szándékok és tervek. Ezek szerint a termelők érdekeit védő különböző szervek (pl. a cukorrépa-, a mag-, a zöldség- stb. termelők Országos Szövetsége) kezéből a következő gazdasági évtől kivenni készültek nemcsak a terményekre való szerződések jogát, de „az érdekképviseleti feladatokat is országosan az MOSZK-ra, megalakulása után pedig a foldművesszövetkezetek országos választmányára" kívánták bízni. „Lent a falukban az érdekképviseleti szervek megbízottainak a munkáját át kell adni a foldművesszövetkezeteknek, ahol pedig az nincs, az UFOSZ-nak" - folytatódott a határozat, illetve a végrehajtása is azzal, hogy októberben döntöttek is a mezőgazdasági érdekképviseletek megszüntetéséről.6 Sőt ezt megelőzően, szeptemberben már az egyetlen saját paraszti tömegszervezet megteremtésére törekedve úgy határozott a párt legfelsőbb fóruma, hogy „minden egyéb paraszti tömegszervezetet", így a Parasztszövetséget és a „különböző érdekképviseleti szerveket megkell szüntetni".7 Csaknem egyidejűleg, egy FM-beli úgynevezett „összeesküvés" leleplezésével és a különböző nyílt vagy zárt vitákkal (pl. Veres Péter: Paraszti jövendő c. könyvéről, Nagy Imre agrárpolitikai nézeteiről) elindult egy olyan politikai-ideológiai (és rendészeti!) folyamat is, amely a 3 A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt határozatai 1944-1948. Kossuth, 1967. Szerk.: Rákosi Sándor és Szabó Bálint. 157., 278., 506. 4 L. Szakács Kálmán: i. m. 83-96. 5 A Magyar Dolgozók Pártja határozatai 1948-1956. Kézirat. Válogatta: Habuda Miklós és Rákosi Sándor. 7. határozat (1948. júl. 13.). 6 Uo. 7 Uo. 14. határozat (1948. szept. 2.).
