Századok – 1998
Közlemények - Balogh Margit: A katolikus egyház és a forradalom. (Események a források tükrében 1955 őszétől 1956 őszéig) V/1053
1068 BALOGH MARGIT lehetővé tesz. [...] Átfogó javaslatot dolgoztam ki a katolikus társadalom szociális felfogásának tökéletesítésére, a haladottabb katolikus felfogás biztosítására. Szíveskedjék biztosítani azt az elvet, hogyha szabad mondani nincs Isten, akkor mondhassuk, hogy van Isten. Hűséges tagjai akarunk lenni egyházunknak, de hűséges becsületes polgárai akarunk lenni a Népi Demokratikus Államunknak is, azon nyilatkozat szerint, amint az egyházfejedelmünk száján elhangzott és azt Kormányunk elfogadta. 1.) Az előadottak alapján tisztelettel kérjük szíveskedjenek megengedni, hogy a rádióban szentmisét és szentbeszédet közvetíthessenek. 2.) Kérjük megengedni katolikus filmeknek a vetítését a fővárosban és vidéken. A fővárosban szíveskedjék kijelölni egy filmszínházat, hogy itt közönségünknek vallásos tárgyú, katolikus filmeket lepergethessünk. 3.) Szíveskedjenek visszaadni a Szent István Társulat-könyvkereskedést és a Stephaneum-nyomdát, hogy a katolikus társadalom könyvszükségleteit kielégíthessük. 4.) Szíveskedjenek az Új Embernek és a Vigiliának több papírost juttatni, hogy nagyobb terjedelemben szolgálhassák céljaikat. Ezzel kapcsolatban tisztelettel kéljük szíveskedjenek falusi népünk művelésére, szociális nevelésére és gazdasági tudásának tökéletesítésére egy falusi hetilapot engedélyezni. 5.) Szíveskedjenek megengedni a katolikus társadalom legnagyobb vallásos, társadalmi és szociális szervezetének, a Katolikus Népszövetségnek a működését a Miniszterelnök Úr által meghirdetett útmutatások meghirdetésére. 6.) Szíveskedjenek megengedni, hogy egy szociális hét keretében magyar és külföldi tudósok meghívásával megtárgyalhassuk a modem katolicizmus állásfoglalását az égető szociális és gazdasági kérdésekre vonatkozólag. 7.) Szíveskedjenek megengedni, hogy az egyházközségi életünket, belső életét élénkíthessük nagyobb kultűrmunkával a törvények keretében. Ezek azok a javaslatok, amelyeket úgy ítélek meg, hogy alkalmasak a katolikus társadalomban végbemenő átalakulások tökéletesítésére. Ezeket ajavaslatokat eddig nem jelentettem a Püspöki Karnak mint egyházunk legfelső szervének. Egyedül én készítettem ajavaslatokat és mély tisztelettel kérem szíveskedjenek megengedni, hogy a Miniszterelnök Úr előtt személyesen is előadhassam javaslataimat. Továbbá kérem azt is megengedni, hogy memorandumomat a sajtóban is közreadhassam."2 5 Ugyan a tisztelet és alázatosság fordulataiba csomagolta, de a katolikusok minden fontos sérelmének orvoslását kérte az ekkor 67 éves egykori politikus. A miniszterelnöki hivatal kérte is az ÁEH véleményét. A hivatal két tisztviselője július 19-én személyesen is kifaggatta Frühwirtet elgondolásairól. Az ezt követően megfogalmazott vélemény szerint a beadványban szereplő pontok közül csupán az ötödik a lényeges, amelyben Friihwirt a Katolikus Népszövetség reorganizációjára kért engedélyt. Az ÁEH nem javasolta az emlékirat miniszterelnöki szintű tárgyalását, mert az államnak nem érdeke olyan pártszerű, széles társadalmi szervezést támogatnia, „amely a lakosság minden rétegét átfogná és válna tömegbázisává a klerikális reakciónak a városokban, de főleg a falun."2 6 Friihwirt kéréseivel az augusztus 9-i püspökkari konferencia is foglalkozott, azokat jó szándékúnak ítélte, de el is határolta magát tőle. Frühwirt többször is levéllel ostromolta Horváth Jánost, az ÁEH elnökét, s tőle személyes meghallgatást 25 MOL XIX-A-21-a-142/1956/Eln. 26 MOL XIX-A-21-a-142/1956/Eln. Horváth János elnök feljegyzése. 1956. július 23. Ezen feljegyzés alapján tévedés Salacz Gábor megállapítása, hogy „Az AEH-nak is átadott memorandumot általában bizalommal kezelték, mert nem irányult a kommunizmus ellen." Salacz Gábor: A magyar katolikus egyház tizenhét esztendeje... 138.
