Századok – 1998
Tanulmányok - Soós Katalin: Ausztria és a magyar menekültügy 1956–57 V/1019
AUSZTRIA ÉS A MAGYAR MENEKÜLTÜGY 1956-57 1035 natnyilag 8000 személy, nagyrészt fiatal emberek várakoznak a burgenlandi határon, akiket sem elhelyezni, sem továbbítani nem tudnak.5 9 A külügyminisztérium felhívást intézett Németország, Franciaország, Belgium, Hollandia, Svédország, Svájc követeihez, hogy a menekültek továbbszállításában haladéktalanul működjenek közre; az utóbbi hetekben már 50 000 menekült lépte át a határt, de csak 8000 menekültet szállítottak el külföldre.6 0 Az ENSZ Közgyűlés III. sz. Bizottsága november 23-tól kezdődően több napon át tárgyalta és vitatta a Menekültügyi Főbiztos jelentését.61 A vita középpontjában kezdettől fogva a magyar események és az ebből Ausztria számára adódó magyar menekültprobléma állt. A vitában Ausztriát Kurt Waldheim követ képviselte, aki többször felszólalt és átfogó beszámolót adott a magyar menekültáradatról. A Bizottságban Kína képviselőjének éles támadása után a szovjet delegátus meg akarta akadályozni a menekültprobléma tárgyalását. Végül is megegyeztek, hogy a kérdésnek csupán humanitárius és gyakorlati aspektusait tárgyalják meg. Arkadjev szovjet delegátus azonban felhasználta az alkalmat arra, hogy az ausztriai menekültprobléma politikai oldalát is tárgyalja. Arkadjev azt állította, hogy a magyar menekültek nagy része „fasiszta", és „bűnöző", akik a nyugati világ gondoskodását nem érdemlik meg. Nézete szerint azonban vannak a magyar menekültek között olyanok is, akik a „fehér terror" elől menekültek Ausztriába és vissza akarnak térni Magyarországra. E menekülteknek egy Ausztria és Magyarország közötti egyezménnyel meg kell adni a lehetőséget, hogy amilyen gyorsan csak lehet, visszatérhessenek hazájukba. Arkadjev felszólalása a Bizottságban a nyugati delegátusok között heves vitát váltott ki; különösen a francia és az amerikai képviselők mutattak rá a szovjet delegátus állításainak a tarthatatlanságára. Ausztria érdemeit a magyar menekültügy terén a szovjet blokk kivételével a legtöbb felszólaló kiemelte és az osztrák kormánynak ismételten köszönetet mondott és elismerését fejezte ki. A chilei delegátus javaslatára a Közgyűlés határozatban mondott köszönetet az osztrák kormánynak a menekültkérdésben tanúsított magatartásáért. A III. sz. Bizottságban még egy sor határozat született a menekültprobléma hatékony megoldására, amelyek a repatriálást is érintették. A Bizottság a Menekültügyi Főbiztost felszólította, hogy az ENSZ főtitkárával egyetértésben a magyar menekültek számára dolgozzon ki anyagi és pénzügyi programot, és jóváhagyás céljából terjessze a UNREF Végrehajtó Bizottsága elé. Egy sor ország delegátusa kritizálta, hogy a határozat szövege formailag enyhe volt és túl kevés konkrét segítséget helyezett kilátásba a magyar menekültek számára. Ennek oka az volt, hogy a határozat támogatásához minél több ország delegátusát meg akarták nyerni; másrészt Dag Hammarksjöld ENSZ Főtitkár kezdettől fogva ellenezte, hogy a Bizottság foglalkozzék a magyar menekültek ügyével, mert szerinte ez az ENSZ Közgyűlésére tartozik.62 Mindenesetre Ausztria, az európai és tengerentúli országok közös erőfeszítéseként az 1956. novemberében Ausztriába menekült 100 683 magyarból még ebben 59 ÖStA AdR BKA AA II Pol. Ungarn 3 D GZ 5U190-Pol/56/520831 60 Uo. 61 ÖStA AdR BKA AA II Pol. Ungarn 3 С GZ 511190-Pol/56/791756 62 Uo.
