Századok – 1998

Történeti irodalom - Tüskés Gábor – Knapp Éva: Volksfrömmigkeit in Ungarn. Beiträge zur vergleichenden Literatur- und Kulturgeschichte (Ism.: Petneki Áron) IV/976

976 TÖRTÉNETI IRODALOM 976 Kaltenbach Jenő az 1990-es évek politikai változásainak a német kisebbségre gyakorolt hatásairól számolt be. Megállapította, hogy a rendszerváltás a magyarországi nemzetiségek szervezett részvétele nélkül zajlott le. Fordulópont volt 1991-ben a német egyesületek tengelici találkozója. A következő két évben 25-ről 100-ra nőtt az egyesületi szervezetek száma, de ezeknek jórészt nem volt kapcsolatuk a német nemzetiségi szövetséggel. A magyar kormány 1990-es nemzeti és etnikai kisebbségi törvénytervezete indította el az erjedést. A Kisebbségi Kerekasztal összeülésében, új tervezet kidolgozásában kiemelkedő szerepet játszott a németség. Hosszú folyamat eredményeként született meg 1993. június 7-én a törvény. 1994-95 vetett végett a Német Szövetség vegetálásának. A helyi kisebbségi önkormányzatok megválasztása, majd az országos szervezet megalakulása új korszak kezdetét jelentette a német kisebbség életében is. A kötet illusztrációit König Róbert grafikáiból készült válogatás adja. Szőts Zoltán Gábor Tüskés - Éva Knapp VOLKSFRÖMMIGKEIT IN UNGARN Beiträge zur vergleichenden Literatur- und Kulturgeschichte. (Quellen und Forschungen zur europäischen Ethnologie. Herausgegeben von Dieter Harmening. Bd. 18.) Dettelbach, 1996. J. H. Roll Verlag. 615 p. NÉPI VALLÁSOSSÁG MAGYARORSZAGON Összehasonlító irodalomtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok. A magyarországi humán tudományosság európai megismerésének egyik legnagyobb akadályát jelentik a nyelvi korlátok. Hiába jelennek meg magyarul jelentős források, monográfiák, ha külországokban a szakmai közönség nagy része nem tudja elolvasni. (Most itt nem szólhatok a hazai kiadók külföldi terjesztési mizériáiból fakadó szakmai ignoranciáról). Ezért aztán még olyan furcsaság is előfordulhat, hogy a jeles külhoni szerző magyar történeti problémák esetén Fessier Ignác Aurélra vagy kortársaira hivatkozik, hiszen őket el tudja érni a patinás könyvtárak polcain, s nyelvüket is érti. Sajnos, nem egy szomszédos ország humán tudományos könyvkiadása mellett is le vagyunk maradva az idegen nyelvű publikációk terén, s a könyvkiadás egyre nagyobb méretű drágulása mellett mind kevésbé számolhatunk azzal, hogy magyar szakkönyvek idegen nyelven is megjelennek. Ha külföldi tudományos kiadók magyar szerző könyvét adják ki, az az illetőnek egyben a nemzetközi elismertségét is jelenti. Különösen híjával vagyunk a mentalitástörténeti és művelődéstörténeti kutatások eredményeinek bemutatásával a nemzetközi tudományosság előtt. Mindenekelőtt ezért üdvözlendő Tüskés Gábor és Knapp Éva német nyelvű könyvének megjelenése a bajorországi Dettelbachban székelő J. H. Röll kiadónál. A könyv idegennyelvű publikálása azért is lényeges, mert az 1945 előtt megindult, majd hosszú kényszerszünet után ismét nagy lendületet kapott vallási néprajz klasszikus megközelítési módja mellett jóval összetettebb, az európai tudomány legújabb módszertani eredményeit felhasználó, szemléletében mindig az európai háttérre kitekintő, és interdiszciplináris művet kap kezébe az európai olvasó. A szerzőpáros találóan jellemzi a kutatás mibenlétét és egyben nehézségét is Wolfgang Brückner gondolatával: „A vallásosság kutatása nem önálló tudományág, hanem az interdiszciplináris kapcsolatok fontos, komplex megjelenési formája. A kutatásban résztvevő diszciplínák időről időre változnak." (563) A pusztán a jelenségeket leíró, vagy a hagyományos, régi értelemben vett néprajzra korlátozódó módszer legfeljebb anyaggyűjtésre lenne jó. A történeti, regionális, kulturális és társadalmi háttér ismerete nélkül ugyanis nem lehet boldogulni, mindehhez nagyfokú művészettörténeti és filológiai felkészültség is szükséges. Tüskés Gábor és Knapp Éva a sokéves kutatás során mindezeket a feltételeket messzemenően a magáévá tette. Ezt bizonyította számos tanulmányuk, amely idehaza és külföldön megjelent, majd az Akadémiai Kiadónál 1993-ban napvilágot látott Búcsújárás a barokk kori Magyarországon a mirákulum irodalom tükrében c. terjedelmes könyv. A jelen kötet nem arra vállalkozik, hogy egyetlen oknyomozó tanulmányban foglalja össze a magyarországi népi vallásosság történetét. Ennek ellenére a széles témakört átfogó tanulmányok, amelyek többsége korábban már németül és magyarul is megjelent, logikus és jó szerkesztési elvek