Századok – 1997
Kisebb cikkek - Buza János: Bethlen Gábor a debreceni tőzsérek pártfogója IV/955
960 KISEBB CIKKEK 1 Nagyszombat szabad királyi város levéltára. Tanácsi iratok, missiles: 1625. máj. 12. Státny okresny archív v Trnave. MG. Trnava, missiles. Továbbiakban: Nagyszombat v. lt. Bethlen Gábor nagyszombati tárgyú leveleiből úttörő közlésnek tekinthető néhány múlt századi publikáció: Knauz Nándor: Bethlen Gábor levelei Nagy-Szombat városához, 1620-1624. Delejtü III., 1860. 156., 220., 245. 2 A 16. század közepén bizonyíthatóan eljártak Debrecenbe a nagyszombati kereskedők. Irsaszegi Máté 1564. szeptember 6-án Debrecenben keltezte levelét, (Nagyszombat v. lt., missiles). Ebben az esztendőben a cívisvárosban többször is hiába vártak rá, mint felperesre. Komoróczy György - P Szalai Emőke: Debrecen város magistrátusának jegyzőkönyvei 1564/65. Szerk.: Szendrey István. A Hajdú-Bihar megyei Levéltár forráskiadványai 10. Debrecen 1985. 25., 27-30., 34. E szépen gyarapodó — újabban Rácz István szerkesztésében megjelenő — sorozat köteteinek számos adata bizonyítja, hogy több nagyszombati kalmár fordult meg a tiszántúli oppidumban. Irsaszegi — esetenként Irsaszeghy — Máté helyi illetőségéhez nem férhet kétség, 1556-ban tagja volt a nagyszombati kalmár céhnek. Pettkó Béla: A nagyszombati kalmár czéh szabályai 1547 és 1604-ből és régi jegyzőkönyve 1556-1651-ből. Történelmi Tár 1883. 175. Kisebb mezővárosok kalmárai ugyancsak kapcsolatban álltak neves nagyszombati kereskedőkkel. Szakály Ferenc: Balázs deák gyöngyösi kereskedő üzleti könyve. Adalékok a hódoltsági terület kereskedelmi kapcsolatainak történetéhez a XVI. század végén. Agrártörténeti Szemle 1972. 363-367. 3 Nagyszombat v. lt., missiles: 1625. júli. 25. 4 A kézírás arra enged következtetni, hogy Debrecen főbírája nem írta alá a levelet. A mezőváros pecsétje így nyilván nagyobb beccsel bírt. 5 Érsekújváron keresztül korábban is több debreceni tőzsér hajtott fel jószágot: Kocsis Gyula: Az érsekújvári hídvámjegyzék (Adatok a 16. század végi élőállat kivitelről). Bács-Kiskun megye múltjából XII. Szerk.: Iványosi-Szabó Tibor. Kecskemét, 1993. 287-359., ezen belül 297-299. Jató pusztán — „in campo Jatho" — állítólag bel- és /гй/fbldi kereskedők is várták a hajtókat. ld. Takáts Sándor: Marhakereskedésünk szabályozása 1605-ben. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 1897. 194-195. A debreceni tőzsérek tizenötéves háború alatti hajtására ld. Bársony István: A város kereskedelme 1693-ig. in: Debrecen története 1693-ig. Debrecen története 1. kötet. Szerk.: Szendrey István. Debrecen 1984. 364-365. Továbbiakban: Debrecen története 1693-ig. Érsekújvár közelében 3 Jató pusztát írtak össze 1663 után. Közülük kettő — Alsó- és Felsőjató — a Szered és Galgóc felé vezető út mentén feküdt, feltehetően velük azonosítható a debreceniek levelében említett hajtási pont. Blaskovics József: Az újvári ejálet török adósszeírásai. Pozsony 1993. 79. et passim. A Debreceni kereskedők kapcsolatai természetesen a tizenötéves háború alatt sem korlátozódtak az Érsekújvár - Pozsony - Nagyszombat - Galgóc négyszögre, bizonyított közvetlen összeköttetésük az osztrák fővárossal is: Gecsényi Lajos: Bécs és Magyarország kereskedelmi kapcsolatainak történetéhez a 16-17. század fordulóján. Századok 1993. 469-484. 6 A 3 heti fizetési haladék — az eladók, illetve fizetési kötelezettség a vevők részéről — visszatérő eleme a marhakereskedelemmel kapcsolatos leveleknek. 7 A „...tallért négy forintban... elveszem, extra vas tallér. " - olvasható egy pozsonyi polgár Boka János nagyszombati szenátornak írott levelében. Nagyszombat v. It. missiles, 1623. jún. 11. A térség pénzérték-viszonyaira Id. Stefan Kazimír: Vyvoj reálnej hodnoty drobnych striebornych mincí na Slovensku v rokoch 1526-1711. Numismaticky sborník Vin. Praha (1964). 171-216. A Közép-Európa nagy részét sújtó pénzrontásra: Fritz Redlich: Die deutsche Inflation des frühen 17. Jahrhunderts in der zeitgenössischen Literatur: Die Kipper und Wipper. Köln - Wien, 1972.; Herbert Rittmann: Deutsche Geldgeschichte 1484-1914. München 1975. Huszár Lajos: Habsburg-házi királyok pénzei 1526-1657. Budapest 1975. Huszár Lajos: Az Erdélyi Fejedelemség pénzverése. Sajtó alá rendezte Rádóczy Gyula. Budapest 1995. 14-16. Elválaszthatatlan e pénzrontástól az 1620-as évek árszabályozása, vö.: Buza János: A XVII. századi limitációs törvénycikkek monetáris háttere, ill.: Fodor László: Az erdélyi árszabályzatok.; mindkettőre Id.: VIII. Kézművesipartörténeti Szimpózium Veszprém 1992. november 9-11. Szerk.: Nagybákay Péter. Veszprém 1993. 9-18., ill. 19-28. 8 Természetesen Nagyszombatban is akadtak ilyenek, s időnként több nyomot hagytak maguk után a tisztességes többségnél., vö.: Buza János -Alzbeta Holosová: Egy kecskeméti cívis nagyszombati évei (1639-1660). Századok 1990. 109-125. 9 Zimányi Vera: Bethlen Gábor fejedelem gazdaságpolitikája. Századok 1981. 703-713. Imreh István: A fejedelmi gazdálkodás Bethlen Gábor idejében. Erdélyi Tudományos Füzetek 211. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadása. Kolozsvár 1992. A fejedelem biográfiáinak legfrissebbje: Csetri Elek: Bethlen Gábor életútja. Kriterieon, Bukarest 1992. 10 Bethlen Gábor válaszlevele Recsep kajmekámnak. Fogaras, 1628. márc. 22. Szilády Aron -Szilágyi Sándor: Török-magyarkori állam-okmánytár II. Pest 1869. 49.; vö.: Lipták János: A
