Századok – 1997
Tanulmányok - Szvák Gyula: Az orosz „rövid” 17. század. A Romanov-konszolidáció kezdetei IV/857
888 SZVÁK GYULA óra,6 9 egy orosz kézikönyv pedig kb. 16 millióra teszi a század végi lakosok számát.7 0 ) Egy későbbi, 1722-es, összeírás azonban jóval 10 milliót meghaladó népességet valószínűsít. Az 1678-as adóösszeírás összesen 888 ezer adózó udvart regisztrál, ami a következőképpen oszlik meg.7 1 Szolgáló nemesek parasztudvarai 507 000 57,0% Egyházi parasztudvarok 118 000 13,3% Poszádi és fekete adózó udvarok 92 000 10,4% Bojárok parasztudvarai 88 000 10,0% Udvari (cári) parasztudvarok 83 000 9,3% A fenti számokból jól látható, hogy a táradalom szerkezete jelentősen átalakult az előző századhoz képest. Különösen figyelemre méltó az állami és egyházi birtokok arányának csökkenése, és ezzel párhuzamosan a szolgáló nemesi birtokok túlsúlyba kerülése. A század történéseinek lényege érhető tetten e táblázatban. A 16. század még sok tekintetben archaikus, korafeudális jellegű társadalma átadta helyét egy feudalizáltabb struktúrának. Ami magával hozta ugyanakkor mind a földesúri, mind pedig a neki alávetett rétegek zárt osztályokká formálódását. E század másrészt az előző társadalomfejlődésben ismeretlen méretű bojári birtokkoncentrálódás kora is (Morozov pl. egymaga 9000 udvarral rendelkezik),72 ám e kor mégis a bojárság, mint önálló réteg kimúlásának az időszaka. Az opricsnyina, majd a zavaros idők viharai már alaposan megtépázták az ősi bqfär családokat, és az első Romanov maga is igyekezett új, kevésbé előkelő emberekkel körülvenni magát. Sikerrel, mert 1668-ra már a bojár duma 62 tagjából csak 28 régi famíliák leszármazottá.73 Ezekből az új hatalmasságokból, természetesen, kialakult az új elit, de ez már nem a származás, hanem a cári kegy alapján kapta besorolását. Ugyan az idegen tisztek előtérbe kerülése és a korszerű katonai vezénylet igénye követelte ki, de mégis e társadalmi folyamat logikus politikai lezárása a mesztnyicsesztvo eltörlése 1682-ben.7 4 A régi besorolási könyvek ünnepélyes elégetése valójában egy történelmi kor végére tesz pontot. A régi-új arisztokrácia egyébként közvetlenül ezt megelőzően tett még egy elkeseredett kísérletet régi pozíciója újjáélesztésére. A korábbi részfejedelemségekre emlékeztető, örökletes helytartóságokra kívánták az országot osztani, ám Fjodor korai halála miatt mindez csak terv maradt.75 A hadseregben a külföldiek, a bojár dumában a szolgáló nemesek, a prikázokban a még alacsonyabb rangú hivatalnokok háttérbe szorítják az ősi nemzetségek leszármazottait. A bojár duma, mint intézmény, maga is kénytelen a zemszkij szoborokkal konkurálni, hogy a végén mindkét, a cári hatalmat elvben legalábbis korlátozó testület eljelentéktelenedjen a századközépi társadalmi kataklizmákból diadalmasan kikerülő autokratikus uralkodói hatalom árnyékában. Mely hatalom nem jelentéktelen eredményeket ér az ütőképes hadsereg, az azt finanszírozó gazdaságpolitika, illetve ez utóbbit működtető hivatalszervezet kialakítása terén. Az addig ismert minták és követett gyakorlata alapján jószerivel a maximumot kihozta a moszkvai kormányzat a tradíciók meghatározta lehetőségeiből. Mondhatnánk: kiépítette a központosított államot, ha e fogalmat nem a rendi
