Századok – 1997
Tanulmányok - Péter Katalin: Társadalom és gazdálkodás a kora újkori Sárospatakon. A patakiak csendes ellenállása IV/809
814 PÉTER KATALIN rossz, értéktelen telekre húzódott. „Felét vlachok lakják" - írta róla az urbárium.2 9 Sakoséknál viszont a fiú költözött egy egész telekről, ahol Sakos Gergely, az apa volt a tulajdonos, egy negyedtelekre.3 0 A hagyatéki rendelkezések vagy az örökösödési viták is azt mutatják, hogy a 16. században egy család kezén rendszerint egy telek volt. Végeredményben nagyon sok tény bizonyítja: a 16. század során azokat hagyták meg a telektulajdonos szerepében, vagy azoknak engedték oda, akik képesek voltak el is játszani. Két oldalról érkező igényeket kellett kielégíteniük. A velük együtt élők szempontjából az volt a feladatuk, hogy a földesúrral tartsák a kapcsolatot; az uraság viszont a telek utáni szolgálat teljesítését vagy megszervezését várta a telektulajdonosoktól. A földesúri terhek elkerülésének így adódó lehetősége pedig világos: el lehetett bújni a telektulajdonos háta mögé. így tett például ennek a tanulmánynak az elején részletesen bemutatott Kowach Antal. És így tettek azok, akiket a két Lórántffy lány osztozásával kapcsolatban felvett összeírás segítségével lehetett megtalálni. Több hasonlóan jó forrás nem maradt fenn, úgyhogy általában csak a megszokott módon, a dézsmajegyzékek és az urbáriumok összevetésével lehet a telektulajdonosok mellett vagy mögött élők számára következtetni. A dézsmajegyzékekben lényegesen több személy szerepel, mint az urbáriumokban, vagyis az összeírt lakosság tekintélyes részének nem volt telke, hanem szőlőn vagy szántón, esetleg mindkétfajta művelésű ingatlanon gazdálkodott, de a telektulajdonosoknak is lehetett szántójuk vagy szőlőjük, illetve mindkét fajta ingatlanuk.3 1 Pontos, minden összeírt személyre kiterjedő vizsgálatot azonban csak egy időmetszetben lehet készíteni. Ez az időmetszet a birtok kamarai kezelésbe vételének pillanata, amikor is rendkívül gondos kimutatások készültek mindenről, úgyhogy egyidejűleg maradtak fenn különböző természetű összeírások. Azt mutatják, hogy egy-egy jobbágygazdaság ingatlanainak összetétele eltérő volt a Bodrog balpartján elterülő Kispatakon, illetve a túlparton fekvő, a várat és Patak híres iskoláját is magában foglaló városrészekben. [1/a-l/b. tábla]3 2 l/a tábla Ingatlantulajdonosok a Bodrog balparti városrészekben (1567-1568) Az ingatlan A tulajdonosok száma A tulajdonosok aránya,, telek+szőlő+szántó 40 14.0% A telekkel összeírottak száma 163 A telekkel összeírottak aránya 56.8% telek+szántó 5 1.7% A telekkel összeírottak száma 163 A telekkel összeírottak aránya 56.8% telek+szőlő 41 14.3% A telekkel összeírottak száma 163 A telekkel összeírottak aránya 56.8% telek 77 26.3% A telekkel összeírottak száma 163 A telekkel összeírottak aránya 56.8% szántó+szőlő 4 1.4% A telek nélkül összeírottak száma 124 A telek nélkül összeírottak aránya 43.2% szántó 20 7.0% A telek nélkül összeírottak száma 124 A telek nélkül összeírottak aránya 43.2% szőlő 100 34.0% A telek nélkül összeírottak száma 124 A telek nélkül összeírottak aránya 43.2% összesen, 287 100.0%
