Századok – 1997
Figyelő - Molnár Péter: Magyar-német vegyesbizottsági tárgyalások a tankönyvek kölcsönös revíziójáról (1940–1944) II/477
MAGYAR-NÉMET TANKÖNYV-VITA 1940-1944 4 83 vonatkozó kifogások, amelyek egykor Magyarországhoz tartozó, most azonban már valamely harmadik ország állami fennhatóságának alárendelt területekkel foglalkoznak, a magyar csoport kívánságára nem kerültek megbeszélésre, mert ezeknek tárgyalására nem tartotta magát illetékesnek. Kisebb feszültségektől eltekintve a tárgyalások barátságos légkörben zajlottak, eredményeket — az erőviszonyoknak megfelelően — főként a németeknek hoztak. Az egyik német bizottsági tag beszámolója szerint a fontos kérdésekben sikerült érvényesíteni álláspontjukat s viszonzásul csak néhány kevésbé lényeges pontban kellett engedniük. A jelentés azt is sejtetni engedi, hogy a magyar kultuszminisztérium képviselői nem voltak elégedettek a történtekkel, de Pukánszkynak, a magyar bizottság vezetőjének, mindig sikerült eloszlatnia honfitársai aggodalmait.36 Az elkövetkező hónapokban, noha kisebb lendülettel, de tovább folyt a tankönyvek átvizsgálása. Sor került a tanácskozáson megfogalmazott irányelvek kiegészítésére, miszerint nem elegendő a sértő kifejezéseket törölni, hanem törekedni kell a másik nép erényeinek, dicsőségének bemutatására is.3 7 1943. október 17-től 19-éig Salzburgban került sor a következő találkozóra. A német fél két egyházi könyvet is felvett a „kijavítandók" listájára, ezekkel kapcsolatban azonban a magyar politikusok csak a közvetítő szerepére vállalkoztak, hiszen az egyházi iskolák, tankönyvek, oktatás ügyeibe az államnak nem volt beleszólása.3 8 Az utolsó találkozóra 1944. február 16-a és 18-a között Bécsben került sor, ahol a szokásokhoz híven Heinrich Langerfeld és Pukánszky Béla elnökölt. Csak a német kifogások megtárgyalása volt napirenden, a magyarok, a már említett két egyházi könyv kivételével, mindenbe beleegyeztek. A korábbi találkozókhoz hasonlóan megállapították, hogy számos, a forgalomból már kivont tankönyvet feleslegesen vizsgáltak át. Igényeltek új tankönyveket is, ezek megérkezésében azonban már ők sem igen bíztak.39 Néhány héttel később bekövetkezett Magyarország megszállása, a viszony feszültté vált, de a munkára valószínűleg ennél is nagyobb hatással volt maga a háború, a fenyegetően közeledő frontok, a pénz-, papír- és könyvhiány, több lektor behívása a hadseregbe. A kapcsolatot már csak az egyre ritkuló levélváltás jelentette. Időnként még említésre kei-ült egy-egy oda nem illő jelző vagy a nemzeti büszkeséget sértő verssor, de a közeledő vég, napról napra értelmetlenebbé, nevetségesebbé tette ezt az egykor oly nagyszabásúnak indult vállalkozást. Leállnak a nyomdák, a vonatok könyvek helyett már csak fegyvereket szállítanak, utolsó leveleikben a két bizottsági elnök is inkább személyes dolgokról, a bombázások, a nélkülözések okozta nehézségekről ír egymásnak. 1944 végére az ügy teljesen elhalt, Berlinben még a minisztériumi hivatalt is bombatalálat érte, a magyar-német kapcsolatoknak ez az apró fejezete így végképp feledésbe merült. JEGYZETEK 1 Reichserziehungsministerium (a továbbiakban REM) 4901/6659 Ungarn Bundesarchiv, Potsdam 151-168. 2 Kredel: „Klare Begriffe" in: „Ostland" Nr. 2. 1942. január 15. 3 Uo.
