Századok – 1997

Közlemények - Erős Vilmos: Szekfű és Mályusz vitája a „Magyar Történet”-ről II/453

SZEKFŰ ÉS MÁLYUSZ VITÁJA A „MAGYAR TÖRTÉNET "-RŐL 465 Rákóczi, annak ellenére, hogy katolikus volt, ezt a hagyományt, azaz a kisebbség jogainak elismerését, a vallási tolerancia gondolatát tette meg valláspolitikájának alapjává s ezzel a fejedelem főként keleti országrészre szorítkozó Magyarországa megelőzte a nyugati, Habsburg érdekkörbe tartozót, hiszen a vallási türelem eszméje már a barokknál előrébb mutató felvilágosodás hazai fogantatását jelzi. „Rákóczi Magyarországa tényleg megelőzte a nyugatit, a Habsburg érdekkörbe tartozót. Tagadhatatlanul nagy tette volt a magyarságnak, hogy a saját erejéből megtalálta a kibontakozás útját."2

8 Rákóczi után, a 18. században művelődésünk egyfajta rokokóvá torzul és kettészakad: főuraink a bécsi udvarban európaiak, a köznemesség pedig provinciális módon képviseli a nemzeti, magyar eszményeket. A hanyatlás fő területei: a nemzeti nyelv elsorvadása, a vallási fanatizmus ismételt előtérbe kerülése, a nagybirtok idegenné válása. Mályusz e gondolatmenetének szerves folytatása azután „A türelmi rendelet"-hez írt bevezető monográfiája is, különösen annak „A magyar protestantizmus a XVIII. században" című fejezete.29

Ebben — Szekfű felfogásával homlokegyenest ellenkezőleg — főként a 18. századi Habsburg katolicizmus negatív vonásait emeli ki: a protestánsok üldözését, a katolikus vallás iránti elvakult fanatizmust, a szociális, népi problémák iránt érzéketlen főúri társadalmi hátteret, a nemzeti érzést elsorvasztó ultramontán nemzetköziséget. A historikus ebben a bevezetőben is rámutat arra, hogy a magyar protestantizmust ebben a században ért sérelmek nem csupán „tűszúrások", s a bécsi barokk káros volt, hiszen „civilizatorikus működésével, a gyarmatosok ezreinek betelepítésével, az ősi magyar lakosság tervszerű szétszórása, földönfutóvá tétele járt együtt". Ráadásul a felvilágosodást megelőlegező vallási türelmet a magyarság saját erejéből már nyolc évtizeddel korábban, a Rákóczi-szabadságharc idején képes volt megvalósítani s az erre következő Habsburg ellenreformáció így a fejlődés legnagyobb akadályozójává vált. , A vallási türelmet — úja „A türelmi rendelet" egyfajta szinopszisát adó 1940-es cikkében Mályusz —, amelyet, mint rendszert, József oly hősies elszántsággal tudott csak megvalósítani, a magyarság a saját erejéből és elgondolása szerint nyolc évtizeddel korábban, Rákóczi Ferenc idejében megteremtette már, következőleg a 18. századi vallási elnyomás, az ún. barokknak az uralomra jutása nem volt magyar érdek."3

0 Kitérő: Mályusz szegedi előadásai. „A felvilágosodás Magyarországon" Mályusz az 1931/32-es tanévben a szegedi egyetemen előadássorozatot tartott „A felvilágosodás Magyarországon" címmel.3

1

Az előadások szövegéből kiderül, hogy koncepcióját tudatosan Szekfű „Magyar Történet "-ével polemizálva fogalmazta meg. Az alábbiakban — ennek bizonyítására — néhány részletet közlünk az előadássorozatból. Mályusz egy helyen így nyilatkozik előadásainak céljáról: „...néhány hónap előtt megjelent Szekfű magyar történetének az a kötete, amely a XVIII. század történetét tárgyalja, még pedig már a legújabb szellemtörténeti módszerrel s hozzá felhasználja az egyes résztudományok, pl. közigazga-