Századok – 1997

Közlemények - Kozma István: Családnév-változás és történelem (1894–1956) II/383

NÉVVÁLTOZTATÁS ÉS TÖRTÉNELEM (1894-1956) 445 December 17-én egyetlen 13 éves fiamat a nyilasok elfogták és azóta nyoma veszett. - Tisza Kálmán tér, Tattersal, Klauzál tér, Teleki téri nyilasházi tortúrákat, a gettót, a sorozatos megaláztatást, verést, kifosztásokat csak mellékesen jegyzem meg. Ezek csak a legrövidebben előadott epizódok kiemelése (sic!) annak alátámasztására, hogy zsidó hangzású nevemtől megszabadulni szeretnék. (...) 1945. március 26." c.): BM ÁFI, „N. ü", 1946. évi iratcsomók, 82.452/1946. sz. a.: „(...) Kérelmemhez csatolt Budapesti Sokszorosítók Ipartestülete igazolása szerint önálló könyvnyomtató iparos vagyok és a Budapesti VII. kerületi Elöljáróságtól kapott .../1921. sz. Iparigazolványom birtokában, többek között a Magyar Miniszterelnökség- és Kabinetirodának hosszú évtizedeken át — 1944. március 18-ig — én készítettem és szállítottam külföldi diplomáciai és fejedelmi látogatások alkalmából stb. a legkényesebb természetű, legnívósabb kivitelű nyomtatványokat. Tehát úgy szakmai tudásommal, mint egyébkénti magatartásommal a [S. В.] névnek is olyan megbecsülést szereztem, hogy kérelmezett új nevem engedélyezésével csak magyarságom elismerését nyerhetem. Budapest, 1945. április 30." d.): BM ÁFI, „N. ü.", 1946. évi iratcsomók, 91.549/1946. sz. a.: „(...) Kérésem támogatására előadom, hogy a becsatolt születési anyakönyvi kivonatom adatai szerint az izralelita vallásról még 1931-ben a görög katholikus vallásra tértem át. Ugyanakkor keresztény családba nősültem, ezen idő óta keresztény családi környezetben élek, így családi nevemet illetőleg is szeretnék az adott helyzetembe beilleszkedni. -[P] (Szabolcs vármegye), 1946. évi október hó 25-én." e.): BM ÁFI, „N. ü.", 1945. évi 1. iratcsomó, 29/1945. sz. a.: „(...) A névmagyarosítás gondolatával már régóta foglalkozom, de az utóbbi években ezt a tervemet megfelelő összeköttetések hiányában keresztülvinni nem tudtam. Megemlítem másodsorban, de főként azt a körülményt, hogy polgári foglalkozásom nemzetközi szállítmányozó lévén, már a múltban is gyakran kellett és a jövőben is valószínűleg még gyakrabban kell majd külföldre, főleg nyugati országokba utaznom, ahol a háború után a német hangzású név minden inkább lesz, mint jó ajánlólevél." (1945. január.) f.): BM ÁFI, „N. ü.", 1946. évi iratcsomók, 82.369/1946. sz. a.: „(...) a debreceni egyetem orvostudományi karának hallgatója vagyok. Tanulmányaim, hivatásom megválasztása, az utóbbi esztendők tapasztalatai megérlelték bennem azt az elhatározást, hogy német nevemtől megváljak és magyar földön magyar névvel éljek." (1945. november.) g.): BM ÁFI, „N. ü.", 1945. évi 1. iratcsomó, 24/1945. sz. a.: „(...) Kérelmemet a következőkkel támogatom: jelenleg a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség szervezési munkálatait végzem, s ezen minőségemben kívánatosnak találom, hogy magyar nevet használjak. Erre a magyarosításra jogalapot szolgáltat a magyar nemzet függetlenségi mozgalmában folytatott munkám, amelyet a magyar reakció 3 évi börtönnel büntetett." (1945. január.) 17. A magyar államrendőrség tagjai névmagyarosításának szorgalmazása 1945-46-ban. a.) BM ÁFI, „N. ü.", 1945. évi 47. iratcsomó, 38.704/1945. sz. a.: Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányságának Politikai Rendészeti Osztálya 3. szám. - SZ. - 1945. Tárgy: Névváltoztatási kérelmek soronkívüli elintézését kéri. BELÜGYMINISZTER ÚRNAK /Rendészeti Osztálya/ Jelentem, hogy az osztályomnál szolgálatot teljesítők közül igen sokan kérik a Belügyminiszter úrtól névváltoztatásukat. - E kérelmek — legjobb esetben — 2-3 hét alatt nyernek csak elintézést. Tekintve, hogy a politikai osztályhoz beosztottak nevének megmagyarosítása fontos szolgálati érdek, kérem, hogy az osztály tagjai soronkívül kapják meg a vonatkozó engedélyt. Budapest, 1945. évi június hó 13. Gyenes, oszt. vez. h."