Századok – 1997

Közlemények - Kozma István: Családnév-változás és történelem (1894–1956) II/383

NÉVVÁLTOZTATÁS ÉS TÖRTÉNELEM (1894-1956) 441 oka annak is, hogy most mind a kettő becsületes falubeli keresztény emberhez akar férjhez menni, bárhogy akarjuk is mi szülők eltéríteni őket e tervüktől. Viszont a keresztény fiatalemberek nemcsak vallásváltoztatást kívánnak tőlük, hanem családi nevük megváltoztatását is. Mindezek alapján ismételten és mély tisztelettel kérem magam és családom családi nevének fenti nevek valamelyikére való megváltoztatását. (...) 1939. január 10-én." c.) Fővárosi születésű, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei községben lakó, kikeresztelkedett csizmadiamester kérelme 1941-ből. Az elutasítás indoka: „...mert zsidó származású, és csak később keresztelkedett ki. 1942. febr. 4.)" - BM ÁFI „N.ü.", 1941. évi iratcsomók, 68.486/1941. sz. a. „(...) Tisztelettel előadom, hogy én őskeresztény családoknál nevelkedtem, nagyrészt [N.]-án. Sem érzelemben, sem felfogásomban a zsidósághoz nem tartozom. Nem tartoztam sohasem. Velük semmiféle kapcsolatom sohasem volt és most sincs. Az édesanyámat sohasem láttam. A családjukat sem ismerem, azt sem tudom, hogy hol is vannak. A m. kir. Menhely kötelékében kerültem először [J.] községbe, majd 14 éves koromban [N.]-ra. A házasságkötésemkor tudtam meg a származásomat. Iskolás koromban rendesen gyóntam, áldoztam, hiszen nem is tudtam, sőt nevelő szüleim sem tudták, hogy nem vagyok megkeresztelve. így a keresztséget a házasságom előtti évben vettem fel. A feleségem őskeresztény származású. Különben én sem esek a zsidótörvény hatálya alá. (...) Mindezek alapján mély tisztelettel kérem Nagyméltóságodat, méltóztassék kérelmemet meghallgatni. Én jó magyar voltam mindig és leszek a jövőben is. Magyarságomat a nevemmel is ki akarom fejezni. Ki akarom fejezni külsőleg is, amit szívemben érzek. Tudom, hogy Nagyméltóságú Miniszter Úr meghallgatja kérésemet és egy szerencsétlen magyar embernek kérését teljesíteni fogja, és ezáltal visszaadja lelki nyugalmát. [N.] 1941. július 18." d.) Egy különös kérelem, amelyet 1943. december 16-án írt alá az az izraelita vallású folyamodó, aki akkor már évek óta Svájcban élt és dolgozott, s kérelmét is az ottani magyar követségen keresztül terjesztette be a Belügyminisztériumhoz. A kérelemmel érdemben foglalkoztak, s bár elintézetlen maradt, a BM nem utasította el ! Az előadói íven az utolsó feljegyzés: „a folyamodó jelentkezéséig a/a, Babó." - (BM ÁFI, „N.ü.", 1944. évi iratcsomók, 3.059/1944. sz. a.) ,,[E. I.] oki. gépészmérnök[Z.], 1943. dec. 16. [Z.] (Svájc) Тек. Magy. Kir. Belügyminisztérium Budapest Alulírott [E. I.], született 1919, [...] -én Budapesten, [Z.]-i lakos, magyar állampolgár, azzal a tiszteletteljes kéréssel fordul a tek. belügyminisztériumhoz, hogy nevét az alant felsorolt három név egyikére megváltoztatni szíveskedjék: (...) Kérésem indokolásául vagyok bátor felemlíteni, hogy 1937 [...] óta [Z.]-ben lakom, ahol az [....] elvégzése után most az egyik legnagyobb svájci gyárnak, a [...] -nak vagyok alkalmazottja, mint gépészmérnök. A gyáron belül, valamint azon kívül is gyakran van alkalmam svájciakkal összejönni, akikkel szemben bizonyos fokig a magyarságot képviselem. Ezért szeretném magyarságomat magyaros hangzású névvel is tanúsítani. Tudomásom szerint büntetlen előéletű és magyar állampolgár vagyok. (...) Abban a reményben, hogy a tek. belügyminisztérium kérésemet teljesíthetőnek fogja találni, maradok kiváló tisztelettel: [E. I.]" e.) A kérelmező vegyes házasságból származott, de már róm. katolikusként született. A neve jellegzetesen zsidós. A BM. 1944. október 25-én elutasította a kérelmet. - (BM ÁFI, 1944. évi iratcsomók, 15.036/1944. sz. a.) „Nagyméltóságú M. kir. Belügyminiszter Úr! Alulírott [S. Á.] budapesti, [...] utca Г...] sz. alatti lakos, azon alázatos kéréssel járulok Nagyméltóságodhoz, hogy méltóztassék engedélyezni, hogy nevemet [H. Á.] névre változtathassam.