Századok – 1997
Tanulmányok - Hámori Péter: Kísérlet egy „Propagandaminisztérium” létrehozására. A Miniszterelnökség V. Társadalompolitikai Osztályának története 1938–1941 II/353
364 HÁMORI PÉTER Az osztály tevékenysége a Teleki-kormány alatt önállóságának megszűnéséig Kovrig Béla, gróf Teleki Pál kinevezése másnapján írásban számolt be14 1 a miniszterelnöknek a Társadalompolitikai Osztály addig végzett munkájáról. Megfogalmazásai meglehetősen kritikusak, s nincs okunk kételkedni benne, hogy a valós helyzetet tükrözik: az Osztály addigi tevékenységében az egyetlen rendbenlévő területként a filmügyet említette meg,142 ahol csak azt a kiigazítást javasolta, hogy a cenzúrát erkölcsi és közszellemi szempontokra is ki kellene terjeszteni a politikaiak mellett.14 3 Minden más téren elégedetlenségének adott hangot, vagy éppen régebbi javaslatokat ismételt meg.14 4 A tervek között — a közvetlen politikai és egyéb propaganda, illetve a Honvédség, azon belül is elsősorban tisztikar gondolkodásának formálása mellett — kiemelten említette a társadalmi egyesületek erősebb központosítását. Elsősorban már meglévő, többé-kevésbé jól működő szervezetek „koordinálását" és a propaganda hálózatába történő bevonását sürgette, kezdve az arany- és ezüstkalászos gazdák14 5 megszervezésével: havi tájékoztatólevelet javasolt számukra összeállítani, „természetesen semleges név alatt, nehogy ráeszméljenek arra a független magyar ember előtt ellenszenves tényre, hogy az állam befolyásolja gondolkodásukat." (Jellemző részlet, hogy a városi nőszervezeteket a „suttogópropagandába" vetné be - indoklása szerint ugyanis egyedül erre alkalmasak...) A program legfontosabb része a KALOT, az EMSZO és a Hivatásszervezet (HSz) bevonásával foglalkozik; ezek eddig többé-kevésbé apolitikus és független szervezetekként működtek. A terv, mely szerint ezekre kellene alapozni a magyar társadalom korporációs elveken történő, politikai átszervezését, egybevágott Teleki elképzeléseivel.14 6 Kovrig a két szervezettel párhuzamosan, az ott kinevelt vezetői elit bázisán — de már szorosabb kormányzati felügyelettel — szervezte volna meg a Dolgozó Magyarok Szövetségét, amely az előbbi kulturális-társadalmi-nevelő funkciót betöltő társaságok mellett „kispolgári, munkás, érdekvédelmi és érdekszolgálati szerv" lett volna, a hivatásszervezetek kristályosodási magva. Mivel ez is jellegzetesen katolikus szerveződés lett volna, melyben a hasonló mozgalmakat amúgy is paszszívabban kezelő14 7 protestánsok nem, vagy nem szívesen vesznek részt, további javaslata volt az Evangéliumi Magyar Elet Munkaközpont felekezetfeletti egyesület megszervezése, illetve ennek anyagi támogatása. (Habár az egy adott valláshoz kötődést a „hódító, idegen eszmékkel szemben" sokkal hatásosabbnak tartotta.) Az említett szervezetek közül az egyre izmosodó KALOT-tal kezdettől fogva jó kapcsolata volt az Osztálynak - Kerkai pátert Kovrig sokra tartotta, s már OTI-igazgató korában az összes rendelkezésre álló eszközzel segítette.148 Ez a jó kapcsolat az V Osztály létrejötte után sem szakadt meg, sőt rendszeresebbé és „gyümölcsözőbbé" vált, - vagyis ekkor a KALOT már nagyobb pénzösszegek birtokába jutott, függetlenségének föladása nélkül.14 9 Ezt lehetővé tette, hogy a KALOT legtöbb célkitűzése15 0 szinte csak ütemben tért el Imrédy, de mindenekelőtt Teleki céljaitól.15 1 A hivatalos kapcsolatot — még Imrédy miniszterelnöksége alatt — Kerkai kezdeményezte. Rögtön azután, hogy hírét vette Kovrig esetleges kinevezésének, levélben fordul hozzá, támogatást kérve.15 2 A reakció nem is késett soká: Kovrig
