Századok – 1997
Tanulmányok - Hámori Péter: Kísérlet egy „Propagandaminisztérium” létrehozására. A Miniszterelnökség V. Társadalompolitikai Osztályának története 1938–1941 II/353
358 HÁMORI PÉTER jesztés indítékai.5 6 Imrédy szándékairól árulkodott, hogy megfellebbezhetetlen módon, szinte tételezés nélkül jelölte meg a költségeket.5 7 A VKM természetesen nem késlekedett az ellenlépéssel. 1938. december 18-án Zsindely Ferenc államtitkár vezetésével a VKM osztály- és főosztályvezetői értekezletet tartottak, ahol a lehető legélesebb hangon keltek ki Imrédy eljárása, sőt, meglehetősen durván, személye ellen.5 8 Az értekezleten több javaslat is elhangzott, de a lehetséges eljárásban nem tudtak megegyezni. Egyesek a disszidens NEP-csoportot akarták felhasználni nyomás gyakorlására - de az ekkor már meszsze nem volt egységes.5 9 Végül úgy döntött az értekezlet, hogy Telekit kérik fel: tiltakozzék a miniszterelnöknél. Sajnos nincs közvetlen bizonyítéka annak, hogy a kultuszminiszter ezt megtette. Az azonban bizonyos, hogy 1938. december 23-ára egy egyeztető értekezletet tartottak a Miniszterelnökség és a VKM között.6 0 A jegyzőkönyv szerint az értekezlet eredménytelenül zárult. A Miniszterelnökséget képviselők — részben győzelmük tudatában — helyenként meglehetősen gúnyos, sőt támadó hangot ütöttek meg.6 1 Jellemző Kovrig (és a mögötte álló Imrédy) nézete a valamivel korábban létrehozott faluszolgálatról: „Mit csinált eddig ezen a téren a VKM? Semmit! A faluszolgálat nem azonos a falukutatással. Az utóbbi szociográfiái munka, amelyet egyes kutatók végeznek,... s amihez bizony támogatást nemigen kaptak; annál inkább okoztak nehézséget a hatóságoknak.62 A faluszolgálat a falun élő lakosság olyan intézményekkel való ellátását jelenti,63 ... amelyek segítségével tudja a kormányzat magának széles és ilyen szempontból elhanyagolt népi rétegek jóindulatát a maga számára biztosítani."6 4 Végül a hatáskörvitában győztes Imrédy messzebbre ment, mint eredetileg tervezte: végső soron — a fentebb felsoroltakon kívül •— rátette a kezét a filmügyekre,6 5 a színészkérdésre, az általános- és szakkamarák megszervezésére, a szabadtéri előadásokra, a könyvnapra, a teljes iskolán kívüli nemzetnevelésre, a nemzetközi oktatási szerződések végrehajtására, a külföldi propagandára és idegen államokban működő magyar kultúrintézményekre, sőt még a cserkészet anyagi támogatására is - egyszóval majdnem mindenre, kivéve a háborús segédszolgálat szervezési ügyeit (ezek eredetileg a nőmozgalmi ügyekkel lettek volna összekapcsolva), illetve a hivatalos közlönylapot, a Budapesti Közlönyt.6 6 A propaganda- és társadalompolitikai munka kezdetei A Miniszterelnökség V, Társadalompolitikai Osztályán a „hivatalszerű", rendszeres munka megkezdését a felvidéki konfliktus és a Felvidék visszacsatolására irányuló propaganda sürgető volta miatt el kellett halasztani.6 7 München után a magyar politika csaknem valamennyi tényezője a kérdés gyors rendeződésére számított. Az, hogy katonai, döntőbírósági vagy népszavazásos döntés fog-e születni, nyitott kérdés volt, de a legvalószínűbbnek az utóbbi látszott.6 8 A népszavazás eredményére azonban az a tény, hogy Csehszlovákia a korszak egyik leghaladóbb szociálpolitikájával bíró állama volt, kedvezőtlen hatással lehetett; a felvidéki mezőgazdasági munkabérek általánosságban magasabbak voltak a honiénál, ráadásul a Magyarországon régóta megígért mezőgazdasági minimálbérmeghatározást, munkanélküli biztosítást Prága már korábban bevezette. Mindez
