Századok – 1997
Tanulmányok - Zeidler Miklós: A Magyar Revíziós Liga. Trianontól Rothermere-ig II/303
A MAGYAR REVÍZIÓS LIGA 347 Walkóhoz. Genf, 1928. június 14. (csonka másolat) OL К 107 Külügyminisztérium. Genfi Főkonzulátus iratai. 3/12. Magyar Revíziós Liga. A további kritikákra ld. Jancsó Benedek: Rothermere lord akciója és a Magyar Békerevíziós Liga megalakulása. MSz 1927. szeptember. 76. Uő: A holnap Magyarországa. MSz 1929. július. 214. 99 Romániában 1931. január 10-én, Csehszlovákiában 1931. március 13-án, Jugoszláviában 1931. április 8-án alakultak meg e szervezetek. Deési Endre: A magyar revíziós mozgalom. In: Sziklay i. m. 143. MK 1938/11. 5., és 1940/9. 4. Tevékenységükről a feltárt dokumentumok között alig van információ. Minden bizonnyal közösen szervezték az 1933. május 28-i, mindhárom országra kiterjedő antirevizionista tömegtüntetést. Beszámoló a pozsonyi és erdélyi revízióellenes gyűlésekről. OL К 67 Külügyminisztérium. Politikai hírszolgálati osztály iratai. 74. 188. sz. 241-244. és OL К 66 1934-1-5. 39155. alapsz. 100 Egy 1930. június 3-án érkezett beszámoló szerint 1927. augusztus 20-án tizennyolc csehszlovákiai városban rendeztek revízióellenes tüntetést. OL К 28 1930 P 5231. sz. Ekkoriban csehszlovák részről megkörnyékezték Sir Robert Donald ismert angol publicistát, hogy ellenpropagandát fejtsen ki Rothermere-rel szemben, ő azonban inkább a magyar felet választotta. Rácz beszámolója Nelky Jenő londoni követségi tanácsoshoz. 1927. szeptember 27. OL К 66 1933-1-5. Angol 235169. sz. 101 Bartók László pozsonyi konzul jelentése Walkóhoz. 1927. december 2. OL К 66 1937-1-5. Seton-Watson (Scotus Viator) i. m. 74. (Ld. 87. sz. jegyzet.) és Rubido-Zichy felteijeszti Rácz jelentését. 1928. július 9. Uo. 65-66. 102 MK 1931 január. 11., május. 11. Magyarország évkönyve 1936. 370. 103 Eligazítás Huszka István római sajtóelőadó számára. 1934. április 18. OL К 66 1934-1-5. Revízióellenes mozgalmak Erdélyben. Melléklet a 39124/3/Res. sz. irathoz. Dávid Mihály kolozsvári kirendeltség-vezető beszámolója a bukaresti követség számára. Kolozsvár, 1934. április 4. Uo. 41. biz/1934, sz. A Magyar Szemle az Universul útszéli hangnemét és a „gyűlöletre szító, magyarellenes és lekicsinylő" írások állításait viszautasította, míg Popescut mint soviniszta, köztörvényes bűnözőt és hazaárulót mutatta be, aki a többmillió lei értékben kibocsátott antirevíziós bélyegek árát egyszerűen elsikkasztotta. Szász Zsombor: Antirevizionizmus és napisajtó Romániában. MSz 1936. szeptember. 66-74. Az antirevizionista mozgalom környékén megjelenő ügyeskedőkről tudósít még Mikó i. m. 311. Ugyancsak 1934-ben indult a Protirevízna Liga, a csehszlovákiai revízióellenes liga folyóirata. 104 Fran c ia nyelven már 1932 óta — lényegében a Külügyminisztérium félhivatalos orgánumaként — megjelent és általános elismerésre tett szert a Nouvelle Revue de Hongrie. Ld. Frank Tibor: A Hungarian Quarterly irodalompolitikája 1936-1944. Filológiai Közlöny 1978/1. 55-65. (Idézetek az 57. oldalról.) A Society of the Hungarian Quarterly alakuló közgyűlésének jegyzőkönyve. 1935. június 10. OSzKK Fond 1/1525. 13883. sz. 105 Ld. a Society of the Hungarian Quarterly, a Nouvelle Revue de Hongrie, Ottlik György, Bethlen és Fall levelei. (1936-1937.) OSzKK Fond 1/720. 6039. sz., Fond 1/879. 8392. sz., Fond 1/981. 8391. és 9543. sz. és Fond 1/1525. 13892., 14063., 14064. és 14065. sz. 106 MK 1938/XI. 6. és 11. A független Szlovákia vagy legalábbis a szlovák autonómia érdekében már a húszas évek első felétől kezdve eléggé intenzív propaganda folyt, majd 1933 nyarán Genfben megalakult a Szlovák Nemzeti Tanács, amelynek Párizsban, Londonban és az Egyesült Államokban működtek központjai. Finanszírozásában nem csak szlovák titkos szervezetek és emigránsok vettek részt, hanem — részben a Revíziós Liga közbejöttével, részben anélkül — a magyar kormány is. (Az új szervezetet arra akarták felhasználni, hogy az egykori magyar nemzetiségi politikát védje és közvetve Szlovákia Magyarországhoz csatolásának gondolatát ültessék el külföldön.) Tilkovszky Lóránt: Revízió és nemzetiségpolitika Magyarországon 1938-1941. Budapest, Akadémiai, 1967. és Herczeg i. m. 222. Viktor Dvorcak egyenesen a Külügyminisztériumtól kapott 1926-tól 1938-ig havi közel ötven fontos tiszteletdíjat. Khuen Héderváry Sándor levele Kányához. 1936. október 14. OL К 66 1937-III-4. 39015/3/Res/1937. sz. 107 OL К 30 B/95/g-288. 108 Herczeg i. m. 218. 109 Lukács György: A népi elv román vonatkozásban. MK 1938. XII. 2-3. Tarján Ödön-Fali Endre: Magyarok, szlovákok és rutének a Dunavölgyében. Budapest, Magyar Revíziós Liga, 1938. (Valamint idegennyelvű kiadások.) A rutének számára önrendelkezést követelő más írások mögött Kárpátalja visszatérésének reménye húzódott meg. Pl. Fali Endre: The Future of Ruthenia. DR 1938. december. 1-5. 110 Herczeg Ferenc: Új-Magyarország. PH 1939. május 7.
