Századok – 1997
Tanulmányok - Zeidler Miklós: A Magyar Revíziós Liga. Trianontól Rothermere-ig II/303
A MAGYAR REVÍZIÓS LIGA 341 38 A nyitó előadáson Nagy Emil számolt be angliai tanulmányútján szerzett tapasztalatairól. A további meghívottak között szerepelt Eckhardt, Fenyő, Almásy és Désy Géza képviselő. MNM LTM. Plakátgyűjtemény. 58648., 58649., 62366., 62597., 625948. sz. 39 BH 1927. szeptember 2. Herczeg i. m. 144. Rubido-Zichy Iván báró londoni követ jelentése Walkóhoz. 1927. október 24. OL К 66 1933-1-5. 235423. sz. Sima László beszámolója. 1927. november 11. Uo. 235510. sz. 40 Ugyanezt állapítja meg Pritz i. m. 235. Herczeg méltatlankodása a Külügyminisztérium részéről érkező kritikák miatt emberileg érthető, de erősen túloz, amikor így emlékezik: „A legelszántabb ellenségeink azonban a diplomácia köréből jelentkeztek. Nem a cseh vagy román, hanem a magyar diplomácia volt azon, hogy lekicsinyelje a munkánkat és elkedvetlenítse a munkásainkat." Herczeg i. m. 144. Ugyanígy Eckhardt egy képviselőházi felszólalásában, miközben meglehetősen durván és megalapozatlanul támadta Rubido-Zichyt — „azt hiszem, hogy Masaiyk Jan nem dolgozott úgy a revízió ellen Londonban, mint a m. kir. kormány követe" (!) —, javasolta, hogy annak fizetését 25 pengővel szállítsák le. Eckhardt Tibor képviselőházi beszéde. (1932. május 30.) Az 1931. évi július hó 18-ára hirdetett Országgyűlés Képviselő Házának naplója. (A továbbiakban Napló 1931.) VIII. 327-328. Ezzel szemben Bethlen az őt ért bírálatokra, amiért nem veti fel a magyar kérdést nemzetközi fórumokon, azzal felelt, hogy nem hajlandó „addig, míg a megfelelő nemzetközi helyzet lehetővé nem teszi, túlbuzgó patrióták kedvéért ezt a nemzetet egy világraszóló blamázs elé vinni". Újévi beszéd az Egységes Pártban. (1929. január 15.) In: GBl II. 215. 41 Harmsworth Magyarországon. Budapest, Magyar Revíziós Liga, 1928. A revizionista hangulat fenntartására a Liga persze máskor is talált alkalmat. 1927 októberében a csehszlovákiai magyarok szomorú sorsa ellen tiltakozott az ötvenezres budapesti nagygyűlés, majd 1928 novemberében a pesti Vigadóban és még harmincegy városban szerveztek szimultán demonstrációt, a békeszerződés aláírásának kilencedik évfordulóján pedig szintén népes tömeg követelte a revíziót. 42 Ottlik György: Külpolitikai szemle. MSz 1928. június. 185. A folyóirat következő számában Balogh József megállapította, hogy egy év alatt a helyzet semmit sem változott: „a hivatalos Anglia és publicisztikai függvényei változatlanul ragaszkodnak a párizsi békéhez". A közép-európai kérdés - nyugatról nézve. MSz 1928. július. 269. Bethlen még évekkel később, a revíziós gondolat terjedése idején is úgy vélte: , jó volna már a revíziós illúziók méztől csepegő kelyhébe egy kis ürmöt cseppenteni". Szász Zsombor levele Szekfű Gyulához. 1933. május 24. Közli Huszár Tibor: A Magyar Szemle körül. Szerkesztői, szerkesztőségi levelek, 1927-1937. Valóság 1993/12. 73. 43 Rothermere-t alighanem a magyarság részéről érkező szokatlan arányú ünneplés tévesztette meg. Számos társaság és testület tiszteleti tagjává választotta, több egyetemen díszdoktori címet kapott, verseket írtak hozzá, a korszak divatos szobrásza fiával együtt megmintázta. A lord családi kastélyában valóságos gyűjtemény állt össze a Magyarországról érkezett ajándéktárgyakból: „Díszes albumok és cifrán faragott pásztorbotok, allegorikus szobrok, ... pipák, fokosok, kulacsok, mezőkövesdi menyecske- és csikósbabák, ódák és himnuszok cifra kéziratai, népies hímzések, tökmagból szerkesztett koronák és egyéb csodák, százféle elképzelhetetlen kacat, amit Magyarország vidéki fészkeiből a hazafias lelkesedés küldött Rothermere címére." Az egyre szaporodó kellemetlen incidensek nyomán mindinkább érlelődő, egyébként éppen Herczegék által előkészített, Bethlen-Rothermere találkozó végül a miniszterelnök 1930. szeptember 4-7-i velencei útja alkalmával történt meg, amikor — úgymond — véglegesen tisztázták nézeteltéréseiket, a megbeszéléseket azonban nem tették közzé. MK 1930. szeptember. 1-2. Herczeg i. m. 148-149. Gömbös Gyula levele Bethlenhez. 1298. október 23. Bethlen István titkos iratai. Az iratokat sajtó alá rendezte Szinai Miklós és Szűcs László. Budapest, Kossuth, 1972. (A továbbiakban BITI.) 113. sz. 44 jet jY 204. sz. irathoz tartozó jegyzet: Rubido-Zichy Iván báró londoni követ félhivatalos levele Apor Gábor báróhoz, a Külügyminisztérium Politikai osztályának vezetőjéhez. 1928. május 31. 45 A Pesti Hírlap 1929. március 2-i száma közölte Rothermere levelét, mely szerint „Rákosinak az volt a szándéka, hogy új Revíziós Ligát alakít. ... Hozzám hasonlóan Rákosi is teljesen azon a véleményen volt, hogy Magyarországnak olyan Revíziós Ligára van szüksége, amely kormánytól és minden politikai párttól független. Egy ilyen liga a propagandát minden korlátozás nélkül folytathatja, míg egy félhivatalos szervezetnél ez a korlátozás és megkötöttség szükségszerű". Részleteit közli: Nemes i. m. 217. 46 Herczeg Ferenc visszatérése az elnöki székbe. OSzKK Fol. Hung. 2734/TV 153. 47 Eckhardt levele Mónus Illéshez. 1929. június 11. Politikatörténeti Intézet Levéltára (a továbbiakban PIL) 658. f. 5/120. 6-7. MK 1929. június 8. 6-7.
