Századok – 1997
Tanulmányok - Zeidler Miklós: A Magyar Revíziós Liga. Trianontól Rothermere-ig II/303
A MAGYAR REVÍZIÓS LIGA 335 ha a szovjet csapatok elérik a magyar határt. Mindez azonban már túl későn érkezett: a közeledésnek véget vetett a náci megszállás.13 8 A fegyverszüneti megbeszélések előkészületein kívül Gellért Böhmön keresztül brit ellenzéki körökhöz is közeledni próbált. Kölcsönösen ellátták egymást információkkal, Gellért pedig arra is felhasználta e kapcsolatot, hogy az ő révén a háború utáni magyarországi demokratikus reformok ígéretét eljuttassa az angolszászokhoz.13 9 Ugyanennek az igyekezetnek volt része, hogy Gellért 1943-ban részt vett egy olyan folyóirat alapításában, amely már a majdani békeelőkészítés és az új nemzetközi rend kialakítása részére szánt háttérinformációkat."14 0 Látható, hogy Stockholmban és Genfben a Liga kiküldötteinek megbeszéléseinek fontos elemét képezte a jövő demokratikus Magyarországának kérdése, amelynek megvitatásában a magyar fél egyáltalán nem volt elzárkózó, sőt, taktikai — és részben koncepcionális — megfontolásból sokszor kezdeményezőként lépett fel. Ami ennek külpolitikai vonatkozásait illeti, leszámoltak Nagy-Magyarország ábrándjával és bízva abban, hogy Magyarország megtarthatja némely visszaszerzett területét, a demokrácia és a békés együttélés elveit propagálták. Ebben szerepet játszott az is, hogy a Revíziós Liga vezetői a háború utáni természetes újrakezdésben maguk is számoltak a politikai élet bizonyos mértékű modernizálásával.14 1 A titkos tárgyalások azonban nem járhattak eredménnyel, mivel a kivárásra játszó hivatalos politika késlekedése és a német titkosszolgálat pontos munkája eredményeként az esély odalett, a náci megszállás pedig nagyban visszavetette az amúgy is lassan bontakozó együttműködést. A Liga széthullása 1944 elején egyre riasztóbb hírek futottak be a Revíziós Ligához. A németek tudomást szereztek a fegyverszüneti tárgyalásokról, és fenyegetett a náci megszállás veszélye. Az óriási anyagot tartalmazó irattárból el kellett távolítani és biztonságba helyezni az angolszász hatalmak felé megindított béketapogatózásokkal kapcsolatos kompromittáló dokumentumokat. Az immár kizárólag semleges országokban tartózkodó képviselők biztonságban voltak, a budapesti központban dolgozókra viszont komoly veszély leselkedett. A Zrínyi utcai irodában többször is volt házkutatás, a Liga munkásai ellen körözést adtak ki, de arról nincs adat, hogy — Bajcsy-Zsilinszkyn kívül — bárkit is elfogtak volna. Idővel valamelyest enyhült a helyzet, de arról szó sem lehetett, hogy ismét megindítsák hivatalos működésüket. A Magyar Revíziós Liga széthullott, bár nem kizárt, hogy aktivistái közül egyesek részt vettek az ún. „kiugrási iroda", majd a békeelőkészítés munkájában.14 2 A külföldi titkárok sohasem tértek haza, ahogyan Eckhardt sem. Bajcsy-Zsilinszkyt megölték. Schmidt-Papp Ernő, az ifjúsági csoport egykori vezetője, később diplomata, hazatért, ahol igazolták Rubletzkyvel együtt, aki hamarosan a Kisgazdapárt sajtófőnöke lett, majd 1953-ban börtönben halt meg. Herczeg Ferenc és Fali Endre végleg visszavonult a politizálástól, de személyes kapcsolatuk nem szakadt meg, amint arról az író hűvösvölgyi villájának vendégkönyve is tanúskodik. *
