Századok – 1997
Tanulmányok - Tóth Endre: István és Gizella miseruhája I/3
ISTVÁN ÉS GIZELLA MISERUHÁJA , 33 1093-95. monasterium sancti MARTINI supra montem pannonié situm, (Szent László összeírása, PRT I 590, 2. sz. = DHA 100.). 1102. monasterium sancti Martini in monte supra Pannoniam situm, és monasterium Sancti Martini situm in monte supra Pannoniam (II. Paschalis pápa megerősítése PRT I 592, 3. sz. és a későbbi pápai átiratok 1175 (PRT I 18. sz. 1181 (elmarad azonban az in monte, és a későbbiekben is: PRT I 21. sz.), 1187 (monasterium Sancti Martini super Pannoniam situm PRT I 24. sz.), 1216 PRT I 53. sz., VÁCZY 1974, 13.). A helymegjelölés a sino igével csak az alapítólevélben, szent László összeírásában és a II. Paszkál és ennek későbbi pápai megerősítéseiben található, sehol máshol. Színes asszony adománylevelében is csak 1146: ecclesia Sancti Martini supra montem Pannonié olvasható (PRT I 597, 9. sz. 9.). A szóhasználat tehát az bencés apátság korai okleveleire, a 11. századra jellemző. A szakrális létesítmények megnevezése a sino igével mind a pápai, mind a császári oklevelekben fellelhető. Némi különbségek azonban mutatkoznak, mint ahogy szórendileg nem pontosan azonos a miseruha és a főapátság megnevezése sem. A pápai oklevelekben a sorrend: az egyházi létesítmény, a patrocinium, a sino participiuma, amit hosszabb-rövidebb lokalizálás követ: 989: abbas monasterii beati Benedicti confessons Christi siti in Monte Casino252 . A fehérvári Szűz Mária templom megnevezéseiben253 a sino igét nem használják. Ezért a miseruha kifejezése figyelmet érdemel. Természetesen nem bizonyítható a szóhasználat kizárólagossága a szentmártoni apátság okleveleire all. századi oklevelek elenyésző száma miatt. Mivel azonban a sino használata más helyneveknél később is ritka — 1131-ig nem is fordul elő a szentmártoni apátságon kivül — a miseruha és a bencés főapátság névjelölésének egybeesése alapján gondolni lehet arra, hogy a dedikáció megfogalmazója jól ismerte a kifejezést. Ezért lehetségesen a monostor közösségének tagja volt. Ez egyébként is várható és valószínű, lévén 1031-ben a pannonhalmi apátságon kívül alig néhány monostor volt az országban; Bakonybél, Pécsvárad, amelyek megfelelő számú szerzetessel rendelkeztek. A királyi család szoros kapcsolta a pannonhalmi apátsággal egyébként is ismert. A miseruha kompozíciója A kazula képeinek mondanivalója többrétegű: ez egyrészt az együttes programjának, ezen belül pedig a csoportok elhelyezkedésének, sorrendjének, másrészt az egyes csoportok belső rendjének és személyi jellemzésüknek a következménye. A kompozíció vizsgálatához néhány alapelvet kell figyelembe venni. A képegyüttest félköríves textilen szerkesztették25 4 ; másként nem lett volna megvalósítható. A kompozíció azonban kúp alakú felületen érvényesült, és ennek megfelelően kell megállapítani az egyes, díszítési csoportok alá és mellérendelési viszonyát. A kúppalást horizontális sávokban azonos súlyú felületekből, körgyűrűkből áll, amelyek vertikálisan, felülről lefelé alárendeltek. Felöltés után azonban a ruhadarab kétsíkúvá válik: a test elülső és hátsó oldalára tagozódik. Ezáltal a mell és hátrész kiemelt, kitüntetett felület: ezen a két „oldalon" az ábrázolások hangsúlyosabbak. Ez az elv a kazulák díszítési rendszerében megvalósult. Ezért kerültek ezekre a
