Századok – 1997

Tanulmányok - Zeidler Miklós: A Magyar Revíziós Liga. Trianontól Rothermere-ig II/303

322 ZEIDLER MIKLÓS mindenesetre 1934 végi budapesti útján kérte Bethlent, hogy Hordósyt sürgősen vonassa vissza, ellenkező esetben ő maga távozik posztjáról. A Ligát eléggé vá­ratlanul érte e lépés, bár tudott arról, hogy a titkár és a követ egy ideje sűrűn panaszkodik egymásra. Hordósyt, aki a Külügyminisztériumtól tisztes végkielé­gítést kapott, a Liga szerette volna néhány hónapra visszaküldeni, hogy utódját, Póka-Pivny Bélát segítse, a minisztérium azonban ez elől is elzárkózott.7 5 A Liga kiadványai A Magyar Revíziós Liga berkein belül uralkodó volt az a meggyőződés, hogy „Szent István birodalmát a magyarellenes propaganda fektette sírba és a föltá­madást a magyar propaganda fogja előkészíteni - vagy egyáltalában nem lesz föltámadás."7 6 Ezért tartották döntőnek a világközvélemény — elsősorban Anglia — s persze a nagyhatalmak politikusainak, tudósainak felvilágosítását és meg­győzését, ami később megfelelő alapot szolgáltat majd egy Magyarország számára kedvező új békerendezéshez. A Liga, jegyzékei szerint, 1940 szeptemberéig ösz­szesen 270 könyvet jelentetett meg.77 A Magyar Revíziós Liga Kiadványai c. indító sorozat háttéranyagnak szánt első füzetei 1927 őszétől folyamatosan jelentek meg.7 8 Az angol, francia, olasz, német és magyar nyelvű pamfletek tematikus rendben foglalkoztak a magyarságot ért méltánytalanságokkal - s külön füzet a határmegállapító bizottság olykor va­lóban felületes munkájával, azzal a bevallott céllal, hogy nevetségessé tegye a bizottságot s ezen keresztül rámutasson a békeszerződés megalkotóinak cinizmu­sára.79 Mindezek a kiadványok kizárólag a kritika hangjai szólaltak meg, direkt megoldási javaslatot nem terjesztettek elő. Ilymódon a trianoni békeszerződéssel szemben felsorakoztatott történelmi, honvédelmi, biztonságpolitikai, kulturális, gazdasági, etnikai és jogi érveket csak az integrális revízió burkolt propagandá­jaként lehetett felfogni. Az egyik 1927-ben megjelent mű azonban, a külföldre került, egy tömbben élő magyar és német (vagyis a kisantant országokban ide­genként kezelt) kisebbségekre vonatkozó statisztikai adatgyűjtemény címén, va­lójában egy többfokozatú revíziós tervhez szolgáltatott népességi adatokat. A Ko­gutowicz Károly térképével kiegészített kiadvány az elcsatolt területek közül a határmenti, jórészt magyarlakta vidékekre, a Muravidékre, a Székelyföldre és az azt Magyarországgal összekötő román többségű folyosóra, Bácska és a Bánság némely területére, valamint Kelet-Szlovákiára és Kárpátaljára vonatkozóan szol­gáltatott adatokat, jóllehet az utóbbi két területen a magyar és a német népelem együttesen is kisebbségben maradt. A füzetben elrejtett „maximális terv" az ösz­szes említett területre, a „minimális terv" a döntően magyarlakta határmenti területekre vonatkozott, s az adatokból kiolvasható volt egy köztes verzió: a Rot­hermere-vonal egyfajta javított változata is.80 A hazai feladatok között szerepelt egy olyan orgánum létrehozása, amelyben a Revíziós Liga rendszeresen tudósíthatja működéséről a közvéleményt, annál is inkább, mivel az eleinte bőséges revíziós anyagot hozó napilapok hangja egy idő múlva elhalkult. 1928 márciusában a Fali Endre és Vermes Béla is bekerült Ma­gyar Külügyi Társaság lapja, a Magyar Külpolitika szerkesztőbizottságába. A fo­lyóiratban ettől kezdve még sűrűbben szerepelt magyarbarát és revizionista köny-

Next

/
Thumbnails
Contents