Századok – 1997
Vita - Kristó Gyula: A honfoglalók régészeti hagyatékának keltezéséről. (Rendhagyó válasz bírálóimnak) I/234
VITA 255 Egészen bizonyos azonban, hogy koránt sincs szó nemhogy azonos, hanem megközelítően azonos időről sem. A magyar vitákban elfogulatlan J. Giesler szerint a Hampel B-csoport (a Bijelo Brdo-i kultúra) sírjai a 10. század közepe és a 12. század megállapíthatatlan szakasza közti időre keltezhetők.6 7 Ezzel szemben a Hampel A-csoport sírjait elemi reflexek alapján szívesen keltezik a 10. század első felére, első kétharmadára, s Vályi Katalin is csak nagyon óvatosan merte kimondani „eretnek" véleményét (amit utóbb radiokarbon vizsgálat megerősített), azt ti., hogy ilyen típusú temetkezés még 1000 körül is folyt. Az 1 : 25 aránnyal tehát túl sokat nem kezdhetünk, mivel nem azonos időszakra vonatkozik; arra pedig, hogy az ezres, illetve a 25 ezres értéket azonos időszakra redukáljuk (vagyis egy azonos időszak metszetében állapítsuk meg egymáshoz viszonyított arányukat), a vázolt keltezési nehézségek miatt a régészet még nem kész. Ha viszont ez így igaz, akkor az 1 : 25-ös arány egyszerűen nem fedi a valóságot, mert az aránypár két tagja nem azonos alapon áll, így a hozzájuk csatolt okfejtés is tárgyi alapját veszti. Az utóbbi évtizedek, évek egyik legjelentősebb elgondolása az volt, amelyik a Hampel B-csoport hagyományosan 950-970 körüli időtől indított sírjait visszakeltezte (megkísérelte — legalábbis szavakban — visszadatálni) a 9-10. század fordulójára, a 10. század elejére. A tét nem csekély: ha a Hampel B-csoport csak a 10. század közepe után jelenik meg a Kárpát-medence régészeti anyagában, aligha lehet egyidős a Hampel A 895-900-tól jelen levő magyarjaival. Hol volt e kultúra hordozója fél évszázadig? Milyen etnikumú népesség alkotta a Hampel В-csoportot? A probléma lényegét Bálint Csanád nagyon világosan fogalmazta meg húsz évvel ezelőtt: a hagyományos keltezés szerint a Hampel A-nak 970 után nincs folytatása, a Hampel B-nek pedig 950-970 előtt nincs előzménye.68 Ahhoz tehát, hogy a Hampel B-csoport honfoglalás kori magyarrá minősülhessen, 50-70 évvel vissza kell keltezni sírjait. Dienes István az elsők között figyelt fel erre a lehetőségre: „A »B« csoporttal is tehát már a honfoglalás időpontjától kell [kiemelés tőlem - K. Gy.] számolnunk, hiszen csak ez esetben beszélhetünk a köznép sajátos műveltségéről. Kell [kiemelés tőlem - K. Gy.] lennie Kelet-Magyarországon ilyen temetőnek már а IX. század utolsó harmadából."69 A kell szavak nem tényeket takartak, hanem vágyakat juttattak kifejezésre, elemi reflexeket hoztak felszínre. Ugyancsak ezek és nem adatok motiválták Révész László már fentebb idézett kijelentését is: „Véleményem szerint tarthatatlan [kiemelés tőlem - K. Gy.] az a nézet, mely köznépi temetőink sorozatát legfeljebb а X. század második harmadától-közepétől indulónak tekinti... Nincs akadálya annak, hogy az ezeket tartalmazó sírok megásását а X. század első évtizedeire keltezzük".70 De igenis van akadálya: a vizsgálatok hiánya. Amíg nem végzik el a régészek az ún. köznépi temetők (a Hampel B-csoportba sorolható sírok) kronológiai szempontú elemzését, addig még a feltevésekkel is csínján kell bánni, még inkább az imperativusban {kell) megfogalmazott vagy az óvatosság minimumát sem tartalmazó (tarthatatlan) kijelentésekkel. Gondosan számba kell venni, hogy milyen különbségek vannak a Hampel A- és B-csoportok hagyatéka között, mert legújabban Bóna Istvánnál még az eltérések puszta megléte is — megint nem tények, hanem indulatok, elemi reflexek alapján — megkérdőjeleződött: „Hampel A. és Hampel B. igényes kutató számára éppúgy nem létezik, mint a »Bijelo Brdo-kultúra«."7 1 Vitacikké-
