Századok – 1997
Tanulmányok - Tóth Endre: István és Gizella miseruhája I/3
22 TÓTH ENDRE szent István kori létezése azonban bizonyíthatatlan. Az Esztergom királyi városban álló Szent Lőrinc templomot, a királyi udvarnokok templomát csak 1202-ben említik először15 6 , de lehetséges korábbi épület15 7 . Kozma-Damján tiszteletére szentelt általam ismert legkorábbi templom a verestói (Veszprém m., az almádi monostor alapítóleveléből, 1121-ben (DHA I 151). Az esztergom-külvárosi templomát 1270-ben említik, de építését szent István korára teszik15 8 . György a legjobban adatolt 11. századi, magyarországi tiszteletű szentek közé tartozik. Nemcsak az István-kori Magyarországról ismert, hanem a katonaszent kultusza a királyi családdal is közeli kapcsolatba került. Zászlókon vitték a képét a Koppány elleni harcba15 9 . 1018-ban, a bolgár hadjáratban ereklyéit megszerezték16 0 . Veszprémben legkésőbb all. század elején kerek kápolnát emeltek tiszteletére161 . Csanád vezér Szent Györgyhöz könyörgött az Ajtony elleni csata előtt és monostort építtetett tiszteletére16 2 és a csanádi egyházmegye temploma az ő tiszteletére épült16 3 . Talán további templomokat szenteltek már a 11. században, vagy éppen a század első felében a tiszteletére, de ezeket nem hiteles oklevelekből ismerjük. 1019-től említik Pacsa szent György kápolnáját16 4 . 1061-ben a Duna-szigeti Szent György egyházat említi a zselizszentjakabi alapítólevél (DHA 50/ II). I. István Szent György tisztelete a külföldi tervező szándékával is találkozhatott: Bajorországban kiemelkedően magas a György tiszteletére emelt templomok száma (egy gyűjtés szerint 109). Aligha kétséges tehát, hogy Szent György — az általános tiszteleten túl — István király által különösen is tisztelt, hozzá közelálló katonaszentként került fel a miseruhára. Megjegyzendő, hogy az 1092 előtti zágrábi sacramentarium nagyszombati Mindenszentek litániájában csak három vértanút sorolnak fel: Istvánt, Lőrincet és Györgyöt, mutatva e szentek kiemelt hazai tiszteletét165 . A vértanúsor utolsó helyén Vince áll. A Martyrologium Romanum több vértanút tart számon e néven. Közülük a hispaniai, caesaraugustai (Saragossa) diakónus kultusza terjedt el már a kora középkorra166 , olyannyira, hogy a milanói misekánonba is felkerült.16 7 Ennek a lokális gyakorlatnak azonban aligha lehetett hatása hazánkban. Nem kétséges, hogy az egyházban általánosan ismert saragossai diaconust ábrázolja a miseruha képe is16 8 . Magyarországon azonban nem mutatható ki kultusza a középkorban. Templomot sem szenteltek a tiszteletére. Felsorolják viszont a litániákban és néhány Laudes-ben is16 9 . Vincentius a mainzi eredetű litániákban és laudes-ben viszonylag elöl áll a felsorolásban17 0 , ami nyugati frank hatásnak tulajdonítható, mert ott a meroving kortól kezdve jelentős tiszteletben részesült17 1 . Mivel azonban a miseruhán semmi, Mainzhoz köthető kapcsolat nem fedezhető fel, ábrázolását és kiemelt helyét Gizella királyné szomszédságában, ilyesmivel nem indokolhatjuk. Noha a vértanú kultusza bajor területre sem jellemző, tudjuk, hogy 880-ban Theotmar érsek és királyi főkáplán Rómából Salzburgba vitte ereklyéjét17 2 ; ez sem járt együtt azonban kultuszterjedéssel. Ezért arra kell gondolni, hogy, amint István király mellé a patrónusa került, hasonló ok váltotta ki Vince kiválasztását is; azaz Gizella királynét valamilyen családi vagy személyes kapcsolat fúzte a vértanúhoz. A hercegi család is részesült a salzburgi ereklyéből? A saragossai diakónus tisztelete Gizella anyai, burgundiai
