Századok – 1997
Vita - Takács Miklós: A 10. századi magyar szláv viszonyról és a honfoglaló magyarok életmódjáról. (Néhány megjegyzés Kristó Gyula: A magyar állam megszületése című könyvéről.) I/168
VITA 211 283 KRISTÓ 1995a, 97. 284 Ezen auktor helyét a Dzsajháni-hagyomány továbbörökítésében vázolta: Zimonyi /.: A 9. századi magyarokra vonatkozó arab források. A Dzsajháni-hagyomány. In: KOVÁCS - VESZPRÉMY (szerk.) 1996, 50. 285 K. CSILLÉRY 1982, 68. 286 MHK 195. 287 Сzeglédy K.\ A magyarság Dél-Oroszországban. In: A magyarság őstörténete. Szerk: Ligeti L. Bp. 1943, 106. 288 МЕН 85. 289 HKÍF 39. 290 A „fekete sátort" elemezte: VÁCZY 1958, 288; RÓNA-TAS 1961, 85-87. 291 ZICHY 1923, 53. 292 LÁSZLÓ 1944, 304-305. 293 CSILLÉRY 1982, 68. 294 MEH 101; HKÍF 52, 53. 295 KRISTÓ 1995b, 39-41. 296 KRISTÓ 1995b, 41. 297 E munkálatokról lásd: Takács M: Falusi lakóházak és egyéb építmények a Kisalföldön a 10-16. században. (Kutatási eredmények és további feladatok.) In: A Kisalföld népi építészete. (A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga.) Szerk.: Perger Gy. - Cseri M. Szentendre - Győr 1993. 7-53. 298 KRISTÓ 1995b, 3. 299 Ez irányú munkásságát és az általa vallott kerek kunyhóelmélet körüli vitát bemutatatta: KOROMPAY 1954, 70-73. 300 E kutató megnyilatkozásainak rendkívül gazdag „tárházából" csak néhány összefoglaló művet emelnék ki: Bátky Zs. : A magyar sátor és emlékei NÉrt 22(1930) 1-14; Uő.: A magyar ház eredetéhez. NÉrt 22(1930) 65-83; Uő.: Alföldi kandallós-istálló és ősi magyar tűzhelyes-ház. Népünk és Nyelvünk 6(1934) 8-13. 301 Vámos F.: A magyar parasztság köralaprajzú épületeinek etnológiai jelentősége. NÉrt 30(1938) 64-65. 302 KOROMPAY 1954, 70-96. 303 CSILLÉRY 1982. 304 E vita egyes állomásait összefoglalta: K. CSILLÉRY 1982, 67-68. 305 A lakáskultúra szemszögéből már ZICHY 1923, 13. hangsúlyozta e szavak jelentőségét. A jurtra igyekszik vonatkoztatni ezeket: Cs. SEBESTYÉN 1926, 694; Cs. SEBESTYÉN 1941, 24. Cáfolja az ellenvetéseket: KOROMPAY 1954, 75. Kitér e szavakra VÁCZY 1958, 289 is, - kissé mesterkélten ható érvelésében azonban tagadja a jurttól eltérő lakóhely-típusok létét a 9. században. 306 Ilyeneket idéz: K. CSILLÉRY 1982, 191-194. További útleírásokat gyűjtött egy csokorba, és adataikat rendkívüli plaszticitással értelmezte: Bóna /.: Vázlat a lakóházak történetéről a Kárpát-medencében. Bírálat Barabás Jenő: Fordulatok és korszakok a magyar népi építészetben c. doktori értekezéséről. Ethnographia 99(1988) 411. 307 Cs. SEBESTYÉN 1926, 694-695; Cs. SEBESTYÉN 1941, 27-28; RÓNA-TAS 1961, 96-97. 308 A nemezkészítést nagy alapossággal tárgyalta: LÁSZLÓ 1944, 292-293; illetve Róna-Tas A.: Felt-making in Mongolia. ActaOrHung 16(1963) 199-215. 309 Tomka Péter szíves szóbeli közlése, saját mongóliai gyűjtése alapján. Jellemző adat, hogy még Nyugat-Mongóliában is vászonborítással védik eső ellen a jurtot fedő nemezt: RÓNA-TAS 1961, 87. 310 CSILLÉRY 1982, 56, 88. 311 KRISTÓ 1995b, 43-52. 312 KRISTÓ 1995b, 44. 313 HKÍF 170. 314 Pletnëva, S. A.: Pecenegi torki i polovcy v juznorusskih stepjah. In: ARTAMONOV (szerk.) 1958, 217-224; Pálóczi Horváth A. : Besenyők, kunok, jászok. Hereditas [sor.] Corvina [Bp. 1989] 34-36; Kristó Gy. - Márton A.: Kunok. In: KMTL 384. 316 KRISTÓ 1995b, 48-50. 316 KRISTÓ 1995b, 50.
