Századok – 1997
Vita - Takács Miklós: A 10. századi magyar szláv viszonyról és a honfoglaló magyarok életmódjáról. (Néhány megjegyzés Kristó Gyula: A magyar állam megszületése című könyvéről.) I/168
VITA 209 215 E telepek lakóobjektumait és települési szerkezetét a recenzens a közelmúltban részletesen elemezte: TAKÁCS 1996, 200-208. 216 A 10-11. századi telepek belső rendjéről L: TAKÁCS 1996, 204-208. 217 MÉRI 1964, 48. Hangsúlyosan említett ezen érvre: Kovalovszki J.. Honfoglalás kori települések régészeti kutatása. In: WOLF - RÉVÉSZ (szerk.) 1996. 290. 218 Takács M. : 10-14. századi falvak a Kisalföldön. (Kerámia, építmények, településszerkezet). Kandidátusi értekezés. Kézirat. Budapest-Győr 1993, 183-211. 219 TAKÁCS 1986, 152-159. 220 A legújabb és legrészletesebb állatcsont-statisztikát közli: Bartosiewicz L.: Archaeozoological studies from the Hahót basin, SW Hungary. In: Archaeology and Settlement History in the Hahót Basin, South-West Hungary. Szerk.: Szőke В. M. Antaeus 22. Bp. 1995, 22. á. 221 Elsőként hivatkozik ezen érvre: LÁSZLÓ 1944, 335, pontosítja: MATOLCSI 1982, 270-275, elfogadja a fenti érvet maga KRISTÓ 1995a, 187. 222 KRISTÓ 1995a, 199. 223 Gyulai F.: A Kárpát-medence haszonnövényei a 9-10. században. In: KOVÁCS (szerk.) 1994, 253. 224 P Hartyányi B. - Nováki Gy. - Patay A.: Növénymag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a 18. századig. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967-1968, 62. 225 BALASSA 1974, 575-585. 226 BALASSA 1974, 578. 227 E gazdálkodási módról lásd: Paládi-Kovács A. - Takács M.\ Transhumance. In: KMTL 689-690. 228 Balassa /.: Az eke és a szántás története Magyarországon. Bp. 1973, 248-261. 229 Paládi Kovács A.\ A magyar parasztság rétgazdálkodása. Bp. 1979, 26-34. 230 KRISTÓ 1995a, 201. 231 VÁCZY 1958, 302 232 MEH 89, HKÍF 38. 233 KRISTÓ 1995a, 202-203. 234 A 10-11. századi edényművességről összegyűjtött ismeretanyagot a recenzió szerzője a közelmúltban katalógus-címszóban, ill. több előadásában is összefoglalta: Takács M.: A honfoglaláskori agyagművesség. In: FODOR (szerk.) 1996, 62-63; Uő.: A középkori edénykutatások története Magyarországon az 1980-as és 90-es években. In: Középkori régészetünk újabb eredményei (sajtó alatt); Uő.: A honfoglalás-kori edényművesség. (Kutatási helyzetkép és további feladatok). In: Honfoglalás és néprajz (sajtó alatt); Uő.: A magyar honfoglalás- és kora Árpád-kori edényművesség térképészeti vonatkozásai. In: „Verecke híres útján..." (sajtó alatt). 235 A források ui. nem utalnak arra, hogy a kalandozó magyarok mesteremberekre „vadásztak" volna a rabszerzés során: KRISTÓ 1980, 340-344. Az is bizonyos továbbá, hogy a 920-as évektől rendszeresen kiváltatták nemesfém ellenében foglyaikat: Györffy Gy.: Honfoglalás, megtelepedés és kalandozások. In: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk.: Bartha A. - Czeglédy K. -Róna-Tas A. Bp. 1977, 146. 236 KRISTÓ 1996, 163. 237 MEH 101; HKÍF 52, 53. 238 KRISTÓ 1995a, 205. 239 KRISTÓ 1995b, 3-62. 240 KRISTÓ 1996, 163-164. 241 VÁCZY 1958, 291-329. 242 KRISTÓ 1995b, 3-11. 243 KRISTÓ 1982, 465. 244 BALASSA 1974, 575-585. 245 MESTERHÁZY 1980. 246 Cs. SEBESTYÉN 1926, 691-696; Cs. SEBESTYÉN 1941, 24-36. 247 MOÓR 1943. 248 Glaser L. : A Kelet-Dunántúl a honfoglalás és a vezérek korában. Fejér vármegye kialakulása. In: Fejér vármegye. Szerk: Schneider M. - Juhász V A magyar városok és vármegyék 22. [sor.] Bp. 1937, 57. Munkásságát méltatta: VÁCZY 1958, 301. 249 Hoffmann T.: Vor- und Frühgeschichte der ungarischen Landwirtschaft. Agrártörténeti Szemle 10(1968) Supplementum. [Bp. 1969] 21-23, 26-35.
