Századok – 1997

Kisebb cikkek - Székely György: Egyetemi kancellárok a 14–15. századi Magyarországon I/157

KISEBB CIKKEK 161 egy háromszögű címerpajzs mezejében két keresztbetett tollal. A pecsét körirata sokatmondó /S. LVCE EPI/scopi/. WARADIEN/sis/ CANCELLAEn. STVD/ii/ COMMENDATORI/s/. P/re/POMTVR/e/. VETERIS. BVDEN/sis/. Ám a távolból aligha fejthetett ki különösebb aktivitást Lukács, aki eredeti funkciójában Anjou-hivatalnok volt, nem rajonghatott Luxemburgi Zsigmondért. 1403-ban az ő főpapi székhelyén szervezkedhettek Nápolyi László trónkövetelő egyházi hívei. Mégis erre a dinasztikus belharcra elfogadhatjuk a kort legjobban ismerő Mályusz E-lemér figyelmeztetését: rövid ideig fennálló óbudai egyetem jelentőségét, félrevezettetve Fraknói elsietett következtetéseitől, túlbecsüli történetírásunk." így nem fogadta el Mályusz, hogy az egyetem hallgatóiból toborzódott volna a 800 főnyi lovasból álló sereg. Valóban Zsigmond 1403. szeptember 30-i levele Pestre helyezi a harcokat, s 1406. augusztus 1-én felidézve az eseményeket ugyancsak Pest civitasról mondja, hogy hűtlenek elfoglalták, de legyőzték őket (akkor Alt-Ofen Pestet jalentette, s ennek latin pecsétjén is az „O" jelző rajta volt). Nincs semmi utalás az óbudai egyetemre még 1410 tavaszán, amikor március 20-án Prágai Jeromos Zsigmond király előtt bírálta az egyházi kiváltságokat és állapotokat. Az erről szóló szeptember 30-i bécsi irat feltűnően különbözteti meg Prágai Jeromos fellépési helyeit: Heidelberg, Prága, Magyarország, a bécsi egyetem. Azt mondhatjuk tehát, hogy Zsigmond az udvari epizódtól döbbent rá a főiskola hiányára, lett számára világos, hogy fel kell újítania az óbudait.5 Ezek az események vezettek arra, hogy Zsigmond 1410-ben XXIII. János ellenpápához fordult azzal a kéréssel, állítsa helyre az óbudai egyetemet. A külső ok tehát a huszitaellenesség, így látta Foffano, Klaniczay Tibor, Kardos Tibor. XXIII. János 1410. augusztus 1-én Bolognában két iratot állíttatott ki a magyar király kezdeményezése alapján. Az elsőben Branda Castiglioni piacenzai püspököt, pápai referendáriust — aki reformfőpap és humanista volt — bízta meg azzal, hogy vizsgálja meg egy magyarországi egyetem (generalis studii) felállításának körülményeit. Elvileg tehát még mindig Pécsre is eshetett volna a választás, úgy volt körülírva a hely keresése (super loco notabili, fertili, insigni). De Branda már vitt magával egy iratot Óbudára nézve, ami mutatja Zsigmond befolyását. XXIII. János ellenpápa 1410. augusztus 1-én Bolognában már megalapította az óbudai egyetemet négy karral és felruházta azt a párizsi, bolognai, oxfordi, kölni egyetemek kiváltságaival, a doktorok magisterek, tanulók javára. Egyetemi kancellárrá a mindenkori óbudai prépost lett a Szent Péter-egyházból, illetőleg ennek akadályoztatása esetén küldöttje (cancellarius aut deputatus). Ő vizsgáztathat, licentiát oszthat, a doktorátus és magisterium tisztességét megadhatja. Ez az előzetes döntés nem teszi formálissá Branda vizsgálódási meghatalmazását, Óbudát tartotta a legalkalmasabb helynek (loco utique ad hoc accomodo... et idoneo). Ebben nagy szerepe lehetett, hogy Óbuda országos hiteleshely volt és ott a személyzetnek nagyobb tudásúnak kellett lennie, pl. a hazai szokásjogban, amire Kubinyi András hívta fel a figyelmet. Az egyetemi kancellár tisztsége speciális felkészültséget, kiterjedt európai kapcsolatokat igényelt. Erre az addigi, inkább monasztikus beállítottságú, talán polgári eredetű Pesti Miklós prépost, királyi káplán, nem volt alkalmas, ő lemondott vagy lemondatták (per liberam resignationem) és a jászói premontrei rendház prépostja lett, amit az