Századok – 1997

Kisebb cikkek - Glant Tibor: Roosevelt; Apponyi és Habsburg Monarchia VI/1386

1392 KISEBB CIKKEK az USA számára csak a Habsburg Monarchia egységének megtartása elfogadható. * * * 1906 és 1910 között Apponyi a magyar oktatási rendszert reformálta meg többkevesebb sikerrel (Lex Apponyi), miközben Roosevelt folytatta sikeres elnöki működését mind bel-, mind külpolitikai téren. 1908-ban Roosevelt William Howard Taft-et jelölte utódjául, s az amerikaiak meg is választották őt. Ezután az ex-elnök világkörüli útra indult, melynek során járt Afrikában, Norvégiában átvette a korábban neki ítélt béke-Nóbeldíjat, és Magyarországra is ellátogatott. Kettejük kapcsolatát 1910 márciusában Apponyi élesztette fel: Levelet írt Roosevelthez, melyben ismertette vele a választójogi vitát, és méltatta az újonnan megválasztott Taft elnököt. Leveléhez mellékelt két angol nyelvű cikket is, és arra kérte barátját, hogy adassa ki azokat az Outlook című hetilapban. Alig három héttel később személyesen is találkoztak. Roosevelt Bécs felől érkezett Magyarországra, s a határon már várta Apponyi. 1910. április 17-én az exelnök egy napot töltött Apponyi éberhárdi birtokán, majd két napra Budapestre érkezett. Legkisebb fiával, Kermittel a magyar kormány vendégei voltak, így le kellett mondaniuk Apponyi társaságáról. Roosevelték kétnapos budapesti tartózkodásáról a magyar és az amerikai-magyar sajtó egyaránt részletesen beszámolt. Noha sem Roosevelt beszámolójából, sem pedig Apponyi emlékirataiból nem tudjuk meg, hogy miről is tárgyaltak E-berhárdon, a magyar gróf 1910. június 20-i levele mégis nyújt némi támpontot: „Amikor Ön látogatásával megtisztelte honfitársaimat, akkor jeleztem, hogy szívesen működnék az amerikai sajtó állandó tudósítójaként... Nem vagyok teljesen ismeretlen Amerikában, amit abból gondolok, hogy számos meghívásom van előadó-körutakra, s ezek közül egyet, a Civic Forumét el is fogadom." Apponyi azzal érvelt, hogy a nemzetközi helyzet fokozatosan romlik, s az amerikai közvélemény sajnálatosan tájékozatlan európai ügyekben. Ő úgy gondolta, hogy ezt az űrt tölthetné be, ha Roosevelt segítene kiadatni néhány írását az Újvilágban. Ez nem új gondolat, hiszen az Outlook számára korábban is küldött már írásokat; ugyanakkor ez a vüágháború során majd Apponyi egyik vesszőparipájává válik.16 1910. július 11-i válasza szerint Roosevelt örömmel vette a hírt, hogy Apponyi amerikai előadó körútra érkezik, és azt ígérte, hogy akkor majd bemutatja a megfelelő embereknek. Magyarországi fogadtatásáról azt uja, hogy „azt mondhatnám, hogyjobban élveztem, mintutam bármely más állomását - ha nem ellenezném az ilyen összevetéseket". Zárásként arra kérte Apponyit, hogy minél előbb íija meg részletes útitervét, hogy találkozhassanak. Ezt magyar barátja meg is tette december 25-én, Eberhárdon kelt levelében. A teljes útiterv ismertetése mellett Apponyi egy különös kéréssel fordult Roosevelthez: egy John Tóth nevű New York-i magyar embert a bíróság bűnösnek találta, és halálra ítélte feleségének meggyilkolásáért, az ítélet végrehajtását január 2-ra tűzték ki. A magyar gróf arra kérte az amerikai ex-elnököt — aki korábban New York rendőrfőnöke is volt —, hogy járjon közben Tóth érdekében -ami azt jelenti, hogy Apponyi úgy gondolta, hogy Roosevelt elnöki kegyelmet tud kieszközölni Tafl-nél egy nyilvánvalóan bűnös ember számára. Azt nem tudjuk, hogy Roosevelt közbenjárt-e Tóth érdekében, és ha igen, milyen szinten és milyen eredménnyel, az viszont nyilvánvaló, hogy Apponyi Rooseveltet továbbra