Századok – 1997

Kisebb cikkek - Glück Jenő: A Román Nemzeti Párt csírája: az aradi pártalakulás (1867–1875) VI/1371

1384 KISEBB CIKKEK támogató új pártalakulat helyi keretei is kialakultak. A hét járási szervezet vezetőségének 129 tagja közé 33 románt is beválasztottak. A megyei bizottságban Lázár Ionescu alelnök lett. A városi vezérlő bizottság 120 tagja között 11 román szerepelt, köztük Dimitrie Bonciu, loan Goldi§ és Gheorghe Dogaru. A kor szokása szerint ez alkalommal is megindult a tagtoborzás, elsősorban a jegyzők körében, közöttük azonban húzódozás, sőt ellenállás is mutatkozott.53 ki a deákpárt és a román párt jelöltjei között. Szemmel látható volt azonban a román párt híveinek megosztottsága, ami nagyrészt távollétükben nyilatkozott meg. A „Gura Satului" kimutatása szerint a radnai kerületben a győztes Bíró Kálmán 444 szavazatával szemben Iosif Bele§ esperes csupán 423-at kapott. Az „Alföld" tudósítója szerint az eredményt a román párt szervezőinek korlátozott működése, többek között néhány tevékeny pap elhelyezése és Bíró korteseinek fokozott befolyása a román választókra magyarázza. Az említett lap már előre figyelmeztetett, hogy Mircea Stánescu helyzete a kisjenői kerületben reménytelen, mivel a román értelmiség nagyrésze nem támogatja. A választás alkalmával br. Bánhidy Béla 813 szavazatot kapott, ebből 316-an románok voltak. Stánescu 499 szavazója között egy zerindi magyar is feltűnik. A világosi kerületben a mintegy 2000 választó nagy többsége otthon maradt. A deákpárti Iosif Nistor 532 szavazatot kapott, jóval többet, mint Vasilievici esperes, a román párt jelöltje. A szentannai kerületben hárman versengtek a mandátumért, Bohus Zsigmond (670 szavazat), br. Bánhidy Sándor (263 szavazat) és Iosif Vulcan (201 szavazat). Az immár jelentős irodalmi tevékenységet kifejtő Iosif Vulcan 27 szavazatot nem-románoktól is kapott.51 Aradon Gheorghe Dogaru lépett fel a román párt színeiben, a szerbek támogatásával. Programjában az általános választójogot, román középiskolák létesítését nemzetiségi területeken és több más követelést vetett fel. Hangsúlyozta Magyarország integritásának tiszteletben tartását, valamint a szabadság, egyenlőség és testvériség kívánalmait. A választás napjának reggelén visszalépett és hívei Vaijassy Lajosra voksoltak.5

2 A választások nyomán a fúzió alapján létrejött Tisza Kálmán vezette kormányt Az aradi román párt azon részét, amely belépett az újonnan alakult szabadelvű pártba, később viszontlátjuk a Miron Románul metropolita kezdeményezte úgynevezett „mérsékelt" szervezkedés soraiban. A román párt azon része, amely elutasította a belépést a szabadelvű pártba, elsősorban Mircea Stánescu körül csoportosult, fenntartva radikális vonalvezetését. A megyegyűlésen loan Cioara ellenezte a Tisza Kálmán vezette kormánynak a bizalom megszavazását, kiemelve, hogy csupán tevékenységének következményei alapján lehet értékelni.54 A felgyorsult szervezési folyamatokkal párhuzamosan az aradi román párt léte is kérdésessé vált. Igaz, május elsejére gyűlést hirdettek, azonban törvényes létüket megszüntette a május 2-án kelt kormányrendelet, amely a nemzetiségi szervezkedés egyedüli céljárd az egyházi és kulturális tevékenységet jelölte meg.5

5 Gyakorlatilag a Mircea Stánescu vezette csoport tovább működött és bekapcsolta a feloszlatott Zaránd megye Aradhoz csatolt nagyhalmágyi járásának politikailag aktív elemeit. A korabeli politikai helyzet felmérése nyomán végül 1878. jűlius 23-án úgy döntöttek, hogy passzivista álláspontra helyezkednek és nem támogatják Gurban esperes jelöltségét pálfordulása miatt. Igaz, a passzivitás nem volt következetes