Századok – 1997
Közlemények - A. Sajti Enikő: A jugoszláviai magyarok gazdasági; kulturális helyzete 1918–1941 VI/1355
A JUGOSZLÁVIAI MAGYAROK HELYZETE (1918-1941) 1369 6 A kérdésre részletesen lásd Milivoje Eric: Agrarna reforma u Jugoslaviji 1918-1941. Sarajevo, 1958.; Nikola L. Gacesa: Agrarna reforma i kolonizacija u Backoj 1918-1941. Novi Sad, 1968.; Uő.: Agrarna reforma i kolonizacija u Banatu 1919-1941. Novi Sad, 1972. Frigyes főherceg a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult birtokának államosítása ügyében, amelyben birtokára történő viszszatérés lehetőségét is kérte. Zivko Avramovski: Britanci о Kraljevini Jugoslavije. Godisnji izvetaji Britanskog poslanstva u Beogradu 1921-1938. Knj. 1. 1928. évi jelentés. 514.; 1929. évi jelentés. 606-607.; 1930. évi jelentés. 659. 7 Nikola L. Gacesa: Prilog proucavanju agrarno-posedovne strukture i agrarnih prilika u Vojvodini u vreme stvaranja Jugoslavije. Naucni skup u povodu 50-godinjice raspada Austro-Ugarske Monarhije i stvaranja Jugoslovenske drzave. Zagreb, 1969. 278. 8 Nikola L. Gacesa: Agrarna reforma i kolonizacija u Backoj. 40-42. 9 Az agrárreform hatálya alá eső 369 birtok közül 142 osztrák, 126 magyar, 50 olasz, 8 csehszlovák, 4 román, 3 német, 17 pedig egyéb állampolgárságú birtokos tulajdonában volt, azaz összesen 310 birtok volt a 369-ből külföldi állampolgárságú birtokosok kezében. Mijo Mirkovic: Ekonomska strukture Jugoslavije 1918-1941. Zagreb, 1952. 81. 10 A. Sajti Enikő: Délvidék 1941-1944. Kossuth Könyvkiadó, 1987. 44^5. 11 Délszerbia a korabeli felfogásban a szűkebb Szerbia déli területeit, Koszovót és Makedóniát jelentette. 12 Branko Horvát: Kosovsko pitanje. Globus, Zagreb, 1988. 40. 13 Branislav Gligorijevic: Srpska nacionalna omladina (Srnao). Istorijski glasnik. 1964. br. 2-3. 3-38. Szélsőséges nacionalista szervezeteik nemcsak a szerbeknek, de a makedónoknak és a horvátoknak is voltak. (VMRO, Hanao) 1929 januárjában ezek tevékenységét is betiltották. 14 A. Sajti Enikő: i.m. 53-73.; Uő.: Székely telepítés és nemzetiségpolitika a Bácskában - 1941. Nemzetiségi füzetek 6. Akadémiai Kiadó, 1984. 47^8., 53. 15 Sándor Mesaros: Madjari u Vojvodini 1929-1941. Novi Sad, 1989. 363. 16 Teodor Avramovic: Privreda Vojvodine od 1918 do 1929/30 godine s obzirom na stanje pre prvog svetsog rata. Novi Sad, 1965. 19-20. 17 Sándor Mesaros: i.m. 16. 18 Arhiv Vojvodine (továbbiakban AV) Torontalsko-Temiska zupanija 1918-1927. E77. 871/1923. Az 1921-es emigrációs törvény a kivándorlók kiszállításának koncesszióját külföldi hajótársaságoknak adta át. Zivko Avramovski: i. m. Knj. 1. 1922-es évi jelentés. 113. 19 Nikola L. Gacesa: Agrarna reforma i kolonizacija u Banatu. 73-96.; 378, MOL K-28 ME Kisebbségi o. 1941-R-18381. 20 Stevan Mezei: Privredne ustanove i organizacije u Vojvodini izmedju dva rata 1918-1941. Novi Sad, 1954. 64-65.; Míg 1925 és 1928 között a szkupstinában az éles politikai küzdelmek miatt a kormányoknak mindössze 97 törvényt sikerült elfogadtatni, 1929-ben királyi dekrétummal csaknem 200 törvény lépett életbe Zivko Avramovski: i.m. Az 1929. évi jelentés. 590. 21 AV E 81. Narodna uprava za BBB. Odsek za BBB Ministarstva prosveta 1919-1921. 305/1919. 22 Samouprava, 1922. január 25. Még a 20-as években is magas volt Jugoszláviában az írástudatlanság. A lakosság 51,5%-a volt analfabéta. Dél-Szerbiában 83,88%, Bosznia-Hercegovinában 80,55%, Crna Gorában 65,91%, Észak Szerbiában 65,44%, Horvát-Szlavónia 32,10%, Vajdaság 23,3%, Szlovénia 8,85%. Z. Avramovski: i.m. Knj. 1. 1925. évi jelentés. 330. 23 Galántai József: Trianon és a kisebbségvédelem. Maecenas, 1989. 80.; 97-98. 24 MOL K-26 A miniszterelnökség központilag iktatott és irattározott iratai 1867-1944. 1921-XLI-6552. Az SzHSz Királyság alkotmánya. 16. cikk. 25 Az 194 l-es visszacsatolás után a délvidéki iskolahálózatot a magyar állam vette át, a korábbi felekezeti, községi, magániskolák visszaállítására nem került sor. 26 AV E 81. 5926/1919.; 13504/1919.; 10501/1920.; 15397/1920. Amennyiben az iskolafenntartók az állam javára nyilatkoztak, a tanítók, tanárok fizetését a jugoszláv állam vállalta fel. 27 AV E 81. 470/1920. 28 AV E 81. 11985/1920. 29 MOL Filmtár. A Békeelőkészítő osztály iratai. 12488. 16. cím.; 12486. 211. cím. 30 AV E 126. Kraljevska banska uprava Dunavaske banovine II. Upravno odeljenje. 30236/1930. 31 MOL Filmtár. 12486. 210. cím. A Julián Egyesület és a MÁV összesen 88 elemi iskolát tartott fenn, katolikus volt 59, református 17, MAV iskola pedig 12. A kérdésről bővebben lásd Bernics Ferenc: A Julián akció. (Egy „magyarságmentő egyesület" tevékenysége Horvátországban és Bosznia-Hercegovinában és a jelen 1904-1992.) Pannónia Könyvek, Pécs, 1994. 31.; 40.; 59.
