Századok – 1997

Közlemények - Makkay János: Sir Arthur Evans és Trianon VI/1339

1344 MAKKAY JÁNOS fel, sőt hat hétre letartóztatták, majd 1882. április 23-i hatállyal ki is tiltották Auszt­ria-Magyarország területéről.3 0 * * * Négyéves raguzai tartózkodás után új történet kezdődött Evans életében, amely világhírűvé tette: ő volt az, aki hosszú utazások és előkészületek után Schliemannt megelőzve feltárta Krétán a knósszoszi palotát, felfedezte a minószi civilizációt.3 1 Ideje azonban, hogy Evansot bemutassuk az olvasónak. Régi és gazdag család gyermeke, édesapja régész vagy inkább régiségbúvár, akinek baráti társaságához tar­tozik maga Charles Darwin és John Lubbock is. A gyermek Arthur ilyen személyiségek között forgolódik kisfiú korától kezdve. Diákkorában Oxfordban tanul és ógörög nyelvű epigrammákat ír. Az egyetemen kapcsolatba kerül egy világhatalom idős és szépre­ményű fiatal politikusaival egyaránt. Minden adva van tehát egy nagyszerű pálya­futáshoz. Egyenlőre azonban még ő sem tudja, milyen pályára lépjen. A Balkánról való kényszerű távozása után 1883-ban május és szeptember között feleségével együtt görögországi utazást tettek, de Delfiben, Mükénében, Tirünszben, Orkhomenoszban, Thébában és Athénban egyaránt a szerencsés német régész, Heinrich Schliemann sikereinek nyomában jártak. Sőt, Athénban részt vettek egy Schliemann által adott fogadáson, és megtekintették kis házi múzeumát is.32 A Schliemann által Trójában talált Priamosz-kincs3 3 azonban akkor már nem volt ott, mert egy rövid londoni — a South Kensington Museum-ban 1877 decemberében rendezett34 — kiállítás után az akkor már véglegesnek szánt őrzési helyén, Berlinben volt.3 5 Nem egészen ér­dektelen témánk szempontjából, hogy Schliemann jórészt azért igyekezett először Londonba szállítani a kincset, mert Gladstone közbenjárásában bízott (hogy ti. a British Museum vásárolná meg tőle a kincset).36 Arthur Evans 1931-ben előszót írt egy kötethez, amelyet eredetileg E. Ludwig írt németül Schliemannról. A kötetnek két angol fordítása is megjelent 1931-ben, de Evans előszava ezek közül csak az egyikben, az angliai kiadásban jelent meg.37 Evans többek között ezt írta: „I am old enough to recall the first authentic accounts that Schliemann sent to The Times of his discoveries at Mycenae, and the intense interest that they aroused.... I still remember the echoes of his visits to England, which were his greatest scenes of thriump. 'I was received,' he himself wrote, 'as if I had discovered a new part of the globe for England.' Gladstone became his prophet."38 Gladstone érdeklődését egyszerűen megmagyarázza az, hogy elszánt Homérosz-kutató volt, aki 1873-ra már négy könyvet és öt tanulmányt írt Homéroszról, és az ultraszkeptikusokkal szemben szilárdan hitt abban, hogy Homérosz történeti személy volt. Schliemann trójai felfedezései [hogy ti. Trója és a trójai háború történeti tények] jól jöttek számára elméletének alátámasztására.39 Nincs rá kétségtelen bizonyítékunk, de valószínűnek tartjuk, hogy Schlieman-nak ezek az angliai sikerei késztették a Guardian balkáni tudósítóját arra, hogy 1883-ban Görögországba induljon régészeti felfedező űtra, és hogy egy évtizeddel Schliemann halála (1890. december 26) után Krétán az ő örökébe lépjen. A Görögországgal, Schliemann-nal és leleteivel történt 1883-as találkozás bizo­nyára szerepet játszott abban is, hogy visszatérve Angliába, Evans űgy döntött, nem

Next

/
Thumbnails
Contents