Századok – 1997
Közlemények - Jemnitz János: James Keir Hardie. Politikai életrajz VI/1305
1336 JEMNITZ JÁNOS 26 A The Minert Hardie teljhatalommal szerkesztette, s a lapban megjelenő cikkek mintegy harmadát ő is írta. Benn: I. m. 41. 27 Minderről magyarul részletesebben lásd: Jemnitz János: A londoni „véres vasárnap". 1887. november 13. Múltunk. 1989. 2-3. sz. 28 U. o. 29 John Burns a korszak egyik kiemelkedő munkás-szakszervezeti vezetője Nagy-Britannia első munkásszármazású, sőt munkás minisztere Magyarnyelvű megjelenítése rendkívül sovány. 30 William Morris életútját lásd NMTÉ. 1984. 31 A sztrájknak más fontos következményei is voltak, a skót bányászok elszigetelődtek, az angolok nem támogatták őket, s Hardie-t, aki ekkor emelkedett ki, ezt nemcsak keserűen élte át, hanem egyúttal ez is országos szervezkedésre sarkallta. Morgan: I. m. 18-19. Ahhoz, hogy Skóciában ennyire robbanó sztrájkokra került sor, hozzájárult, hogy ott a bányatulajdonosok nem akarták elismerni a szakszervezeteket. Henry Pellinh: A History of Britisch Trade Unionism. London, 1963. 94. 32 Reid: I. m. 90. 33 Abban az értelemben is, hogy az angol szakszervezeti vezetők, akik gáncsolták Hardie-t és a skót akciót, jellegzetes és nagyon ismert „lib-lab" szereplők voltak. 34 Reid: I. m. 109-110. 35 G. D. H. Cole: Keir Hardie. London 1941 - Benn felidézi, hogy Hardie-nak már 1886-ban is megjelent egyértelműen szocialista szellemű írása, amelyben hangsűlyozta, hogy „minden gazdagság forrása a munka... S a tőke, amely ennek kiszolgálója kellene hogy legyen, most megteremtőjének urává lett". Benn: I. m. 40. 36 Uo. 37 Ezt az értékelést nemcsak Hardie életrajzírói, Reid, Morgan, Benn hangsúlyozzák. Erre az időszakra ezt teszi a Morton-Tate féle szintetizáló munka is. A. L. Morton and George Tate: The British Labour Movement. 1770-1920. London. 1956. 182-183., ugyanígy James Hintón: Labour and Socialism. A History of the British Labour Movement, 1867-1974. Suffolk, 1986. 54. 38 Eleanor Marxról két kitűnő életrajz jelent meg Nagy-Britanniában. Életútját magyarul lásd NMTÉ. 1980. Eleanor Marxról több életrajz is megjelent angol és más szerzőktől. A legjobb, leggazdagabb: Yvonne Kapp: Eleanor Marx. London, 1976. I-II. 39 G. D. H. Cole életútját és történetírói munkásságát lásd: NMTÉ. 1989. 40 I. m. 41 Tom Mannról magyarul lásd: Jemnitz János: Tom Mann. Akadémiai Kiadó, Budapest 1970. 42 Henry Broadhurst életútját lásd NMTÉ. 1990. 43 F. Reid: I. m. 107. Erről az összecsapásról beszámol Hardie valamennyi életrajzírója és a brit munkásmozgalomról szóló szintézisek legtöbbje. 44 New Men and Old Stagers. Common-Sense. 1887 szeptember. (Névtelen szerkesztőségi cikk. (Nyilván Champion a szerző.) 45 H. H. Champion: The Future of Socialism in England. Common-Sense. 1887 szeptember. 46 Tudtommal a csoportosulás és az orgánum a magyar történeti irodalomban egyelőre „terra incognita". 47 Ch. Tsuzuki: The Life of Eleanor Marx. (1855-1898). A Socialist Tragedij. Oxford, 1967. 197-198. 48 A Liga fő észak-angliai és részben skóciai szervezője John L. Mahon gépészmunkás volt. Ekkori felfogásáról és szervezeti lépéseiről, az új párt támogatásáról jól tanúskodnak ekkori Engelshez írt levelei. A moszkvai Marx-Engels Archívum alapján lásd: Jemnitz János: Engels és a nemzetközi munkásmozgalom kapcsolataihoz. (1889-1895). Századok. 1973. 5-6. sz. 1106. 49 Graham parlamenti felszólalásairól lásd: Jemnitz János: A londoni „véres vasárnap". 1887. Múltunk, 1989. 1-2. sz. 50 Hardie-nak a Skót Munkáspárt megteremtése érdekében kifejtett munkásságáról elismerően írt A. L. Morton: Az angol nép története. Budapest Hungária, (é. п.) II. köt. 458. 51 Reid: I. m. 113. 52 I. m. 111-112. 53 Jemnitz János: Tom Mann. 50-51. 54 Cole szerint a választási harcnak „messzemenő következményei voltak", amiből kinőtt a Skót Munkáspárt, s ez is persze csak átmenet volt. Cole: Britisch Working Class... 1878-1947. 241. Ugyanígy írt erről: Morton-Tate: I. m. 183. Ugyanez a véleménye Philip Snowdennek, az ILP egyik
