Századok – 1997

Tanulmányok - Hajdu Tibor: A közös hadsereg magyarországi tisztjeinek nemzeti; vallási; szülőhely szerinti megoszlása a dualizmus korában VI/1223

1244 HAJDÚ TIBOR A németek aránya már nem olyan magas, mint a kiegyezés előtt, ami csak részben tudható be a magyarok fokozott jelentkezésének. 1896 után a magyarországi német tisztek aránya jelentősen csökken, egyrészt, mert a 80-as évektől véget ér Magyarország lajtántúli ezredekkel való megszállása, másrészt a magyarországi németség egy része asszimilálódik. A mintában szereplő magyarok 22,83%-a német származású, vagyis az egész minta 14,2%-a. A románok aránya magasabb itt a hivatalos statisztika adatainál, még akkor is, ha feltételezzük, hogy eszerint a román tisztek túlnyomó része magyarországi, illetve erdélyi születésű. A szlovákok aránya akkor sem éri el a 2%-ot, ha a szlovák származású magyarokat is hozzájuk vesszük (0,85+0,56=1,4%), ruszin alig fordul elő. Más, asszimiláltnak tekinthető családból való (délszláv, lengyel, vallon) tiszt a magyarok mindössze 3,2%-a. A magyarországi szlávok aránya tehát még a románokénál is csekélyebb. A magyarországi születésű tisztek 1,42%-a zsidó. A bécsi Kriegsarchivban készített minta: „F" kezdőbetűs nevű 970 tiszt. A mintában szereplő, 1867-1913 között szolgált tisztek 27,52%-a született Magyarországon (Horvátországgal együtt), utóbbiak 49%-a magyar, az egész minta 13,5%-a. A magyarok aránya az 1867 után tovább szolgáló régi tisztek között 9,24%; legmagasabb az 1872-1897 között felavatott tisztek között: 16,85%, a század végétől mérsékelten csökken, 13%-ig. A bécsi minta másik része: „O" kezdőbetűs nevű 673 tiszt. Közülük Magyarországon született (Horvátországgal együtt) 29,27%. Ezek 35,53%-a magyar, az egész minta 10,4%-a. A magyarországi születésű tiszteknek szerb-horvát szlovák magyar német román 49.0%-a 39.7%-a 1.9%-a 8.3%-a 1.1%-a A magyarországi születésű tiszteknek kikerekítve magyar német román szlovák 35.0%-a 30.0%-a 3.5%-a 1.0%-a szerb-horvát más szláv egyéb 26.0%-a 3.5%-a 1.0%-a