Századok – 1997

Történeti irodalom - Árpád előtt és után. (Tanulmányok a magyarság és hazája korai történetéről) (Ism.: Thoroczkay Gábor) V/1192 - Dokumentumok az1848–49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez. Összeállította és a bevezetőt írta Jároli József. (Ism.: Hermann Róbert) V/1208

1208 TÖRTÉNETI IRODALOM 1208 tudta ténylegesen kapcsolni a politikai mozgalmat a szakszervezetekkel — és mindennek távlatot is tudott adni. Mindez közhelyszerűnek is csenghetett volna hosszú évtizedeken át, s még akkor is, amikor Taylor e sorokat az Observerben 1975-ben leírta. Napjainkban, 20 évvel később azonban ez már ismét kiáltó kihívásnak tűnhet Nagy-Britanniában is, Európa egészében is. Olyan közhely, amiről igen sokan feledkeznek és szeretnek megfeledkezni. Taylor —• miként a kötet címe is jelzi — eljutott a II. Internacionáléhoz is. Erre az alkalmat a nagy kortárs, G. D. H. Cole klasszikus Második Internacionálé kötetének 1956-os megjelenése nyújtotta. Taylornak ez az ismertetése nem a legsikerültebb. Ebben nyilván döntő szerepet játszott az, hogy míg a többi kérdéssel, témával, személlyel maga is foglalkozott - а П. Internacionálé témakörével tudtommal soha. Ugyanakkor kora ifjúságában „túljutott" a szociáldemokrácián és ifjan néhány évig kommunista volt. Részint ezeket a megfogalmazásokat lehet ezúttal visszahallani tőle, amikor a II. Internacionálé „hiábavaló vitáiról és üres frázisairól" írt. Taylort ebben az esetben elragadta az etapirozó, bálványromboló vénája - s talán az is, hogy nem egy kezdő történész munkájával, hanem egy nagy (rivális) kortárs 1000 oldalával találta magát szembe. És végül a kötetnek záró részében még olvashatunk néhány „rendhagyó" írást. Ezek ezúttal nem személyekről, hanem városokról, s persze a városok történetéről, a különféle korszakokban megragadható hangulatáról és a hangulat mögött álló reális feltételekről szólnak. Általában ezek az írások melegebb hangvételúek, olykor már-már líraiak is. Mindegyik város közel állt Taylor szívéhez, Manchester, ahol született és nevelkedett, New York, illetve Bécs - Schnitzler Bécsé, melyet szintén még ifjan ismerhetett meg. Ezek mind kitűnő írások - páratlan gyöngyszemek egy történész tollából. Végeredményben kitűnő válogatottat kaphatna a kezébe a magyarul olvasó közönség is, ha Taylor még ma is az Angol-Magyar Baráti Társaság társelnöke lenne. Jemnitz János DOKUMENTUMOK AZ 1848-49-1 FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC BÉKÉS MEGYEI TÖRTÉNETÉHEZ Összeállította és a bevezetőt írta Jároli József. Gyula, 1995. 514 o. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc időszaka talán a magyar történelem egyik legjobban dokumentált eseménysora. A magyar kormányszervek, a hadsereg, a megyék és városok iratanyaga olyan iszonyatos mennyiségű, hogy egyetlen személy számára még akkor is reménytelen kísérlet lenne áttekintése, ha az illető reggeltől estig lapozgatná a fennmaradt dokumentumokat. S akkor a másik fél (felek) iratairól még nem is szóltunk. Ezért is öröm minden, a korszakra vonatkozó okmánytár megjelenése. Az 1848-49-re vonatkozó források kiadásában ugyanis a magyar történettudománynak még mindig komoly adósságai vannak, hiszen a korszak jelentős szereplői közül gyakorlatilag mindmáig csak Kossuth 1848-49-es iratainak van többé-kevésbé teljes kiadása. A nem országos, hanem megyei vagy városi iratanyag szempontjából pedig — néhány kivételtől eltekintve — máig is a múlt század végén - e század elején megjelent megyei monográfiákban megjelent dokumentumokra kénytelen hagyatkozni a kutató. Az örvendetes kivételek számát növeli most a Békés Megyei Levéltár által megjelentetett okmánytár, amelynek anyagát Jároli József rendezte sajtó alá. A 310 dokumentum teljes keresztmetszetét adja 1848-49 Békés megyei eseményeinek, s együttesen olyan gyűjteményt jelent, amelyet az országos szintű történet kutatói is haszonnal forgathatnak. Jároli József nem egészen járatlan úton indult el, amikor a kötetet elkészítette. A múlt század végének egyik legjobb 1848-49-es megyei monográfiája, Oláh Gyula két kiadást megért munkája éppen Békés vármegye eseményeit mutatta be. Oláh komoly mennyiségű forrást közölt, s ezek egy része országos szempontból is fontosnak tekinthető. Jároli József célja az volt, hogy „Oláh György ritka munkájának adatait az eredeti dokumentumok közzétételével" újra hozzáférhetővé tegye, illetve bő válogatást nyújtson „a kötet megírása óta eltelt száz esztendő alatt közgyűjteménybe került 1848-as iratokból is". Oláh ugyanis csak a megyei szervek iratanyagát használhatta, s közismert tény, hogy az egyes megyék és városok történetéről az országos hatóságok levéltárai sokszor komolyabb és érdekesebb anyagot őriznek, mint maguk a helyhatóságok. Jároli tehát a megyei anyagon kívül átnézte a Magyar Országos Levéltárban őrzött 1848-49-es minisztérium